Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

A Perényi család ősi címere mer kék pajzsban liliomos koronán terpesztett lábbal álló, balra néző, kiterjesztett szárnyú, hosszú farkú, feketén fegyverzett fekete madár alak hosszú szakállú emberfejjel. Csorna József értelmezésében ez a címerváltozat „egyikét képezi azon torzított variánsoknak, melyek az ősi címeralak meg nem értése következtében álltak elő, s fő fontossága abban rejlik, hogy a színezett Perényi címerek számát eggyel szaporítja, s az azoknál elfogadott színezést igazolja". A XIX. században használt címer két változatának leírása a következő: a reneszánsz jellegű, csücskös talpú négyeit pajzs pajzsfőjének első és pajzstalpának második (negyedik) mezejében a balra fordított ősi címer vagy koronán koronás, halfarkú szárnyas szirén (esetleg szörny) alakja, a második és harmadik udvar vörös mezejében koronás, hátsó lábain ágaskodó aranyoroszlán látható. A címer kiegészítő elemei nem ismertek. Báró Perényi Imre császári és királyi kamarás 1834-ben 32 esztendőre elzálogosította Csurgó possessiót és Igar praediumot gróf Károlyi György részére. Az Árpád-kori Kaplony nemzetségből származó Károlyi dinasztia „egyike a legrégibb ősi főnemes magyar nemzetségeknek, mely eredetét, a magyar nemzet bejövésekor, első foglalás útján szerezte mai birtokainak egy részét". Ezek közé a birtokok közé tartozott a Szatmár vármegyei Nagykároly, ahonnan később a család tagjai a XV. század elejétől nevüket, illetve előnevüket kölcsönözték. A XV. században élt Bertalan utóda, a családból királyi udvari és országos főméltóságot elsőként betöltő Károlyi Mihály (1585-1626) II. Mátyás uralkodó akaratá168