Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

A Perényi család az Abaúj vármegyei Perény helységről vette nevezetét, amelyet III. András uralkodótól nyertek birtokadományként. A dinasztia 1504-ben magyar örökös grófi rangot, 1517-ben birodalmi hercegi méltóságot, 1632-ben pedig magyar bárói címet kapott. A bárói titulus kiterjesztése a család összes tagjára 1783-ban történt meg. A család előnevét Nagyidáról, Nyalábról és Nagyszőllősről is írta. A család több tagja is viselt országos főméltóságot: Péter 1415-1423 között országbíró, egy másik Péter (1502-1548) egri püspök, Miklós 1540-ben váci püspök. Gábor tárnokmester, majd 1566-1567 között országbíró, Imre 1504-től 1519-ig nádor, Péter pedig erdélyi vajda (1526-1529). A Csurgón született Perényi László 1793. január 3-tól császári és királyi kamarás, majd a Magyar Királyi Udvari Kancellária titkos tanácsosa. 1830-tól az Aranysarkantyú Rend vitézi fokozatának tulajdonosa. A család ősi címere: háromszögű címerpajzs kék mezejében, ötágú aranyleveles aranykoronán két arany karmú, fekete színű, felfelé álló tollú sasszárny közt egy jobbra fordult, hajfonatos emberfő, haránt előre lecsüngő szakállal. Sisakdíszén a pajzsalak látható. A címertakarók kék és vörös színűek. A kassai dóm szentségháza déli oldalán található címerkép alapján a cíA Berényi család grófi címere Luzsénszky család címere