Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

tokosai, hanem a csókakői váruradalom urai is. Az ősi, törzsökös honi nemesi famíliák mellett a török kiűzését követően megjelentek az osztrák származású Hochburgok, majd azok leányági örökösei. Az uradalmat 1691-ben az uralkodó beleegyezésével a magyar kamarától megvásárló Hochburg János a kor új típusú arisztokratája. A család felemelkedése a XVII. század közepétől figyelhető meg. Haas János magyaróvári élelmezése tiszt a hadsereg szolgálatában állt. III. Ferdinánd a magyar nemesi családok sorába emelte 1658-ban, ezzel egy időben a Hochburg előnév használatával is kitüntette. A a korábbi név elhagyásával Hochburg családnévvel 1683-ban birodalmi lovag lett. Hochburg János és Hartmann Johanna házasságából három fiúgyermek; János Miklós, János Domokos és János József élte meg a felnőtt kort. Apja örökébe János Miklós lépett, aki Győrben majd Székesfehérváron volt katonai élelmezési biztos haláláig, 1693-ig. Hochburg János az 1690-es évek közepétől a csókakői uradalom történetében szerepet nem játszott. Özvegye, Hartmann Johanna és János Domokos valamint János József alakították a települések további sorsát. Megszervezték az uradalmi gazdálkodást, Móron kapucinus rendi szerzeteseket fogadtak be, s megkezdték a nagybirtok benépesítését is. Hochburg János Domokos és János József érdemeit a magyar országgyűlés is elismerte, 1715-ben magyar honfiúságot kaptak. A család címere ezüst színű talpas kereszt által negyedelt kerektalpú (más elnevezéssel dobor) címerpajzs, középen ugyanolyan alakú boglárpajzzsal. A kereszt a pajzsfő érintésénél a címerpajzs vonalát követi. Az első és negyedik aranyszínű pajzsmezőben aranykoronás, kifelé tekintő fekete sas jobb illetve bal oldala, a második és harmadik mezőben (máza bizonytalan, talán fekete) kettős farkú, hátulsó lábain ágaskodó aranykoronás aranyszínű oroszlán befelé fordult alakja látható. A vörös mezejű boglárpajzs zöld halmán aranykorona, amelyen ezüst színű talpas lotaringiai kettős kereszt nyugszik. A címerpajzson két, befelé fordult címersisak; a jobb oldalin balra tekintő, teljes terjedelmű, kiterjesztett szárnyú, aranykoronás fekete sas, a bal oldalin öt; egy-egy fekete, arany, vörös, ezüst és bíbor színű strucctoll. A címertakarók jobbról arany és fekete, bal oldalt ezüst és vörös színűek. A Hochburg család férfiágon a XVIII. század első felében (1740 előtt) kihalt. Hochburg János Domokos 1719. június 22-én hunyt el. A kiterjedt uradalom csókakő váruradalmi részét leányági beházasodással a Berényi, a Luzsénszky, majd a Perényi családok örökölték. Rajtuk kívül - a XIX. század első harmadától - a Károlyi család töltötte be a legfontosabb; birtokjogi, társadalmi, gazdasági és kulturális szerepet Csurgó életében. A Hochburg birtokokból házasság révén alakult ki a Berényi, majd a Luzsénszky uradalom. A birtokszerző fiának, Hochburg Domokosnak a leányát, Hochburg Annát vette feleségül karancsberényi gróf Berényi György császári és királyi kamarás. A kihalt törzsökös - „okleveles emlékezetét" az Árpád-korig visz-