Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Háború, forradalom, diktatúra (Erdős Ferenc)

Párt és az Országos Polgári Radikális Párt hivatalos távirata a hatalomátvételről: „A Magyar Nemzeti Tanács átvette a kormányhatalmat, az egész budapesti helyőrség és az egész államrendőrség nagy lelkesedéssel mellé állott, minden vidéki várost felszólítunk, csatlakozzon azonnal az egyedüli törvényes kormányhoz." A távirat további része a járások közigazgatási vezetőinek kötelességévé tette, hogy a forradalom győzelméről, gróf Károlyi Mihály vezette kormány megalakulásáról haladéktalanul értesítsék a községeket. Feszült helyzet alakult ki október első napjaiban Fehérvárcsurgón, majd a frontokról tömegesen hazatérő katonák és a nyomorgó otthoniak együttes fellépése tömegmozgalom kirobbanásával fenyegetett. A közbiztonság megőrzése nemcsak az elöljáróság, hanem a hónap közepén megalakult nemzeti tanács tagjainak is érdeke volt. A forradalmi testület a hazatért és megbízható katonákból megszervezte a polgárőrséget. A lakosság ellátása érdekében közszükségleti cikkeket; élelmiszereket, cukrot, sót, petróleumot szerzett be. A községi nemzeti tanácsban meghatározó szerepet töltött be Guti Gábor és Keresztes Sándor, mindketten a megyei nemzeti tanácsnak is tagjai lettek. 1919 február első napjaiban Fehérvárcsurgó gróf Károlyi József révén az országos érdeklődés homlokterébe került. A hitbizomány birtokosa, Károlyi Mihály féltestvére, 1919. február 3-án Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlésén bizalmatlansági indítványt tett a Berinkey Dénes vezette kormány ellen. Károlyi József a baloldali diktatúra kiépülése ellen emelte fel tiltakozó szavát, s tántoríthatatlan ragaszkodását fejezte ki a nemzeti eszméhez, az állam területi integritásához, a nemzeti hagyományok, szokások és törvények tiszteletben tartásához. A bizalmatlansági indítvány olaj volt a tűzre, Fejér megyében baloldali fordulat következett be. Károlyi József családjával együtt arra kényszerült, hogy elhagyja Fehérvárcsurgót (a tanácsköztársaság időszakában Bécsben tartózkodott, majd egy ideig felesége szüleinek Pozsony melletti birtokán). A Fejér Megyei Nemzeti Tanács is elhatárolta magát a Berinkey-kormány elleni indítványtól, s arra utasította a községi bizottságokat, hogy hasonló tartalmú nyilatkozatot tegyenek. A fehérvárcsurgói elöljáróság és a nemzeti tanács tagjai is elutasították Károlyi József indítványát valamint a megyei törvényhatósági bizottság határozatát. Leszögezték, hogy „a kormány iránt teljes bizalommal és hűséggel" viseltetnek. A nyilatkozatot Guti János bíró és a nemzeti tanács tagjai - Keresztes Sándor és Guti Gábor -írták alá. A tanácsköztársaság kikiáltását követően az 1918 novemberétől, de különösen 1919 februárjától háttérbe szorított képviselő-testület és elöljáróság helyett az 1919. március 28-án megalakult munkástanács vette át a közigazgatás vezetését. A munkás- és földművestanács tagjainak választására pedig április közepén került sor. A közigazgatási ügyeket szervező és irányító direktóriumnak tagja lett Szántó Gábor, Nyikos György és Feller Mátyás. A földmű-