Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Gyarapodó település (Erdős Ferenc)

totta a helyzetet, a polgári esküvők megtartására nem rendelkeztek megfelelő helyiséggel. A törvények és rendeletek megismerése, alkalmazása érdekében előfizettek a Községi Közlönyre, a Belügyi Közlönyre, a Pénzügyi Közlönyre. A szakismereteket a hivatalos lapokon kívül az Egészségügyi Értesítő, a Földművelésügyi Értesítő, a Magyar Közigazgatás, a Gyümölcskertész és a Néplap segítette elő. A lakosság mindennapjait az építkezési, helyközségi, tűzrendészed és legeltetési szabályrendelet határozta meg. A nagyközség gazdálkodása körültekintően takarékos: 1897-ben 4333 forint volt a bevétel, ugyanakkor a kiadások alig haladták meg a 3800 forintot. A kiadások visszafogását egyrészt az indokolta, hogy új községháza építését határozták el, másrészt az adófizetők terheit sem akarták növelni, ugyanis a földadó után 17, az egyéb adók (házadó és kereseti adó) után pedig 18 százalékos pótadót vetettek ki. Körültekintő gazdálkodás nemcsak az éves költségvetéseket jellemezte, hanem a törzsvagyon kezelést is. A községi törzsvagyon ingatlanokban 16 100, ingóságokban 4069 forint volt, az ingóságok értékét növelte a község Határozat Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójáról (1902)