Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Gyarapodó település (Erdős Ferenc)

A helyi társadalom önszerveződése nem maradt csupán a gazdasági érdekek mentén, hanem közművelődési egyesületek is létrejöttek. 1896. július 15-én megalakult a polgári olvasókör, amely elsősorban a református lakosságot tömörítette. 1902. december elején a „Fejérvár-Csurgói Katolikus Kör" is zászlót bontott. Nemes célokat fogalmazott meg a Csurgói Polgári Olvasókör: „a polgárok részére egy olyan tisztességes érintkezési gyűlhelyet létesíteni, mely alkalmat szolgáltat az önművelésre. A polgároknak közvetve és közvetlenül az ipari és polgári kérdések feletti eszmecsere vitatásra és szórakozásra alkalmat nyújtani". Az olvasókörnek tagja lehetett „minden feddhetetlen jellemű, önálló, tisztességes" polgár. A rendes tagok évente három forint 60 krajcár, a kültagok (nem Fehérvárcsurgón lakók) egy forint 80 krajcár tagdíjat fizettek. A tiszteletbeli tagokat a közgyűlés választotta. A község történetében az egyesület rendelkezett az első nyilvános könyvtárral, amelyre a könyvtárnok felügyelt. A könyvtár elsősorban a helyben történő olvasást biztosította, ugyanakkor kölcsönzési lehetősége is volt a tagoknak. A kölcsönzés határidejét 14 napban állapították meg, késedelem esetén naponta nyolc krajcárt kellett fizetni. Az olvasókör első jegyzője Tóth Géza, alelnöke Szalay Benő. Hasonló elveket vallott a katolikus kör. Jegyzője Potyondi Ádám római katolikus kántortanító, elnöke Mészáros István, az alapszabályokat Gángó János és Balázsik István hitelesítette. A politikai pártok a XIX. század végén, a XX. század elején megosztották a választókat; az 1890-es évek végén keletkezett bizalmas felmérés szerint a 165 szavazó közül hetvenen a 48-as Függetlenségi Pártot, ötvenen a Katolikus Néppártot, harmincan pedig a Szabadelvű Pártot támogatták. 15 választó politikai hovatartozása pedig nem volt egyértelmű. A községi képviselő-testület politikai hitvallásról tett tanúbizonyságot Kossuth Lajos halála esztendejében. 1894. április 3-án rendkívüli közgyűlésen emlékeztek meg a század egyik legnagyobb politikusáról. Szabó Antal vezetőjegyző „a szabadság megteremtőjének és tántoríthatatlan bajnokának" neA katolikus kör alapszabályait hitelesítők (1902)