Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Gyarapodó település (Erdős Ferenc)

GYARAPODÓ TELEPÜLÉS A községek rendezéséről szóló törvények (az 1871. évi XVIII. és az 1886. évi XXII.) szerint Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi státuszt kapott, azaz önállóan oldotta meg a reá háruló feladatokat; meghatározta az éves költségvetéseket, döntött a községi pótadó mértékéről, szabályrendeleteket alkotott, biztosította a közigazgatás zavartalan menetét. Megszervezte a nagyközség képviselő-testületét, amely húsz főből állt. Ennek felét, azaz tíz főt a legtöbb adót fizetők (virilisek) alkották, további tíz főt pedig a választójoggal rendelkezők közül választották. A választójogi törvények változásait a XIX. század végéig figyelembe véve mintegy 150-165 lakos, tehát az összlakosság nyolc-kilenc százaléka érvényesíthette akaratát a választásokon. így alakult ki az a helyzet, hogy a módos földműves és iparos családok tagjai váltották egymást a bírói, törvénybírói, pénztárnoki, adószedői, közgyámi és elöljárói tisztségekben. Az 1872-ben megalakult képviselő-testületnek hivatalból volt tagja a bíró, a törvénybíró, a jegyző, a pénztárnok, az árvák javait kezelő közgyám, az orvos és az esküdtek. Az 1873-ban megalkotott nagyközségi szervezeti szabályrendeletet Juhász József bíró, Laki Mihály törvénybíró, Szabó Antal jegyző, Andotsi János, Simon Gábor, id. Juhász József, Rigó Pál, Keresztes János, Keresztes György, Kozma Mihály, Rigó István esküdtek és Tóth János, Kis Pál, Kis Ferenc, Szudra József, Geiger Antal esküdtek írták alá. Évente négy közgyűlést tartottak (februárban, áprilisban, szeptemberben és decemberben). Rendkívüli közgyűlést hívhatott egybe a bíró, a jegyző, feltétlenül összehívandó volt, ha azt a megyei közigazgatási bizottság, az alispán vagy a járási főszolgabíró rendelte el, továbbá, ha a képviselő-testület tagjainak egynegyede írásban - a napirendet megjelölve - kérelmezte. Az elöljáróság tagjai a következők voltak: a bíró, a jegyző, a törvénybíró (egyúttal az adó- és községi pénztárnok is), a közgyám, a hat esküdt és az orvos. A segéd- és kezelőszemélyzetet a segédjegyző (1892-től töltötték be a státuszt) és a szülésznő alkotta. A szolgaszemélyzet tagjai: két kisbíró (egyút73