Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Függelék (Dakó Péter - Vitek Gábor)

XVIII. Evangélikus lelkészek és segédlelkészek Horváth Sándor lelkész (1913-1927), dr. Bányai Béla lelkész (1939-1953), Madocsai Miklós segédlelkész (1953-1954), Németh Zoltán segédlelkész (1941), Varga Árpád segédlelkész (1954-1955), Zsigmondy Árpád segédlelkész (1955-1958), Nagy Tibor lelkész (1958-1984), Simonfay Ferenc megbízott segédlelkész (1961-1965), Fenyvesi László segédlelkész (1967-1968), Bencze András lelkész (1984-), Szebik Károly segédlelkész (2000-2001), Süller Zsolt segédlelkész (2003-). XIX. Fehérvárcsurgó neves szülöttei Kétly Károly (1839-1927) Csurgón született a Károlyi grófok csurgói uradalmi intézője, Kétli György fia, Kétly Károly. Belgyógyász, egyetemi tanár, 1897-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Orvostudományi tanulmányait pesti és bécsi egyetemeken folytatta, orvosi oklevelet 1863-ban szerzett. 1864-től 1868-ig a pesti egyetem belgyógyászati klinikáján tanársegéd, majd 1868 és 1870 között ösztöndíjasként bécsi, berlini és heidelbergi tanulmányutakat tett. Elsősorban idegkórtannal és „villámgyógyászattal" foglalkozott, eredményeként 1870-ben az elektroterápia magántanára lett. 1871-ben a pesti Szent Rókus Kórház rendelő orvosa, 1877-1889-ben belgyógyász osztályvezető főorvos. 1884-től a pesti egyetem címzetes nyilvános rendkívüli tanára, 1889 és 1913 között a belgyógyászat nyilvános rendes tanára, valamint az I. számú belgyógyászati klinika igazgatója. 1902-ben és 1903-ban az egyetem rektora. 1919. március 28-án a vörös diktatúra Forradalmi Kormányzótanácsa felfüggesztette állásából. Szakirodalmi és orvosképző tevékenysége mellett jelentős részt vállalt a budapesti Orvosegyesület szervezésében, amelynek titkára, majd 1889-től alelnöke, 1893-tól pedig elnöke lett. Ezt követően, 1897-től az Országos Orvosszövetség alapító elnöke. Munkássága kiterjedt a belgyógyászat számos területére, jelentősek az idegrendszer megbetegedéseivel kapcsolatos kutatásai. Magyarországon elsőként foglalkozott behatóan ideggyógyászattal, közleményei külföldön is elismerést váltottak ki. Tulajdonképpen a neurológia és elektromos gyógykezelés egyik magyarországi úttörője. Foglalkozott az orvosképzés, ezen belül a belgyógyászképzés kérdéseivel is. Az uralkodó, I. Ferenc József (1848-1916) Kétly Károlyt és gyermekeit; Lászlót, Istvánt, Károlyt, Endrét, Auréliát és Annát 1896-ban nemesítette, 1913-ban pedig magyar bárói rangra emelte. 1897-ben a „Csurgói" előnév használatával tüntette ki. Címeradományozásra - a kor szokásainak megfelelően - ekkor már nem került sor. Kétly Károly élete során császári és királyi udvari tanácsos, a Magyar kirá-