Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Függelék (Dakó Péter - Vitek Gábor)

Utána kerestem és találtam pár holddal és 1 lóval rendelkező parasztot, aki részére legalább havi 50 koronát ígérve hajlandónak nyilatkozott arra, hogy reggel és este a hozott tejet összegyűjti, lehűti és délben, a 1/2 2-es vonathoz kiszállítja, az érkező üres kannákat pedig a gyűjtőhöz viszi. Most már látván a lehetőségeket, ismét elmentem az általános tejcsarnokhoz, s elmondtam nekik, hogy biztisítottnak látszik a napi 300 liter, esetleg több tejmennyiség [is]. Erre késznek nyilatkoztak a vonatkozó szerződés megkötésére. Édesapám hajlandó volt a tejgyűjtő és [a] hűtőhelyiség részére egy kamrát rendelkezésre bocsátani. Ezt én - [a] padlózatát és oldalfalait cementtel bevonva - erre átalakítottam. Nekem volt megtakarított pénzem, amiből a hűtéshez szükséges gépet, mérő- és egyéb eszközöket az Alfa Separatorrai megvásárolhattam. Kérésemre a tejcsarnok szívesen vállalta, hogy Tóth Józsefet teendőire kioktatja. Megkötöttük a szerződést. E szerint mi az édesen Pestre érkező tejért literenként 18, a savanyúan érkezettért 14 fülért kapunk... A tejcsarnok köteles üres kannákat a mi állomásunkra szállítani. Ezen kívül rendelkezésünkre bocsátott oly fuvarleveleket, amelyekre csak a feladás napját, és azt kellett rávezetni, hány kannában mennyi liter tej adatott fel. Minden tejhozó részére kellő beosztású füzeteket [készítettem], Tóth kitűnően látta el teendőit. Mért, jegyzett, hűtött, a fuvarlevélbe beírta a dátumot és a küldött tej mennyiségét. Édesapámnak így a tejjel semmiféle teendője nem adódott, illetőleg mégis annyi, hogy nőtt üzleti forgalma. Tóthtal előzetesen megállapodtunk, hogy a haszon felét, de legalább havi 50 koronát fog kapni. Minden hónapban én számoltam el a tejet hozottakkal és Pesten a tejcsarnokkal. Már az első hónap tiszta hozadéka havi 220 korona volt, amiből tehát Tóth 110 koronát kapott. Olyan tekintélyes összeg volt ez részére, hogy azért mindenki irigyelte. Édesapám pedig - mert nem magam, hanem az ő részére létesítettem a tejgyűjtőt - nem várt mellékjövedelemhez jutott. Évekig kitűnően ment a tejgyűjtés. Többnyire több, mint 220 korona hasznot is hajtott. Amikor én 1914-ben bevonultam, édesapám számolt el. Csak amikor 1915 májusában Tóthnak is be kellett vonulnia, kellett abbahagyni. Édesapám 1918 augusztusában eladta falusi házát és üzletét, és Fehérvárra költözött. A háborút követően a faluban 2 tejgyűjtőtelep is létesült. Ezek egyike vette meg tőlünk a hűtőgépet és felszerelési tárgyakat. (FML Kézirattár. Veisz (Vas) Oszkár emlékiratai. 1974.)