Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Keressétek az Urat, s éltek (Vitek Gábor)

emeltek, majd miután két esztendő múltán a tűz martalékává vált, újra felépítették. A lelkészlak udvarán 1807-ben kutat fúrattak. Az 1810. évi móri földrengés nagymértékben megviselte az egyházközség javait, s csupán három esztendővel később sikerült kijavíttatni a megrongálódott épületrészeket. A XVIII. század közepén 64 iskola ismeretes Fejér vármegyében, amelyek közül 33-at a református, 28-at a római katolikus, egyet az evangélikus, kettőt pedig a görög katolikus egyház tartott fenn. Mindamellett, hogy húsz esztendő elteltével a református iskolák száma csupán néggyel, a római katolikus iskolamesterek száma pedig 22-vel gyarapodott, nem jelentette egyben a tanintézetek számának emelkedését is. A tanított ismeretek tekintetében 32 intézményben oktattak a hittan mellett elemi ismereteket is; 23 iskolában írni és olvasni, 1 l-ben pedig csupán olvasni tanultak a gyermekek. A számtant külön tantárgyként mindössze Csákvár felekezeti iskoláiban nevezték meg. A tanítás folyamatosságára nézve figyelemre méltó körülmény, hogy öt iskola kivételével - a tavaszi, nyári és őszi mezőgazdasági munkálatokra való tekintettel - csupán a téli hónapokban beszélhetünk ebben az időben oktatásról. A nevelési eszmény korábban jellemző vallásos, erkölcsi alapjai a felvilágosodás hatására a XVIII. század derekától módosultak. A korszak felvilágosult abszolutista uralkodói célul tűzték ki az oktatás- és nevelésügy irányításának és felügyeletének állami hatáskörbe vonását. Valós fordulatot a Mária Terézia által 1777. augusztus 22-én kiadott (I.) Ratio Educationis hozott nemAz új református lelkészlakás napjainkban