Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

meralkotói tévedés.) Jobb oldalt balra fordult, hátulsó lábain ágaskodó, kétfarkú, aranyoroszlán, első lábaival arany markolatú, kivont kardot villogtatva. A középső sisak koronájából növekedő páncélos alakja, gesztenyeszínű strucctollas sisakú vitéz, jobb kezével aranymarkolatú, kivont kardot, baljában üstökénél fogva levágott vérző török főt tart. A bal oldali címersisak koronáján jobbra fordult, kiterjesztett szárnyú, ezüst színű griffmadár, jobb lábával aranymarkolatú, meztelen kardot, a másikkal három szál vörös rózsát tart. A címertakaró foszlányokk jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek. Pajzstartóként kétoldalt hátulsó lábaikon ágaskodó, kettősfarkú, természetes színű oroszlánok, tátott torokkal fel- és a címerpajzstól kifelé fordulva. Első lábaik egyikével (a jobb oldali baljával, a bal oldali jobbjával) egy-egy ezüst-vörös színű, lófarkas zászlót emelnek a szélső sisak foszlányai elé. A Kaplony nemzetség ősi címerképe (inkább pecsétábrázolása) stilizáltsága miatt nehezen meghatározható: balra fordult karvaly, más nézet szerint sólyom. Egy 1479. évi pecsétkép bizonyíthatóan balra fordult sólymot, egy ezzel egykorú, festett címer kerektalpú pajzs kék színű mezejében ugyancsak balra tekintő, aranyszínű sólymot ábrázol. A kerektalpú címerpajzsban sziklán vagy halmon álló, kiterjesztett szárnyú karvaly képezte a Károlyiak, s a velük rokonságban álló Vetéssyek, Bagosyak és Csomaközyek címeres jelvényét a XVII. század beköszöntéig. Bizonysága - többek között - a Károlyi György nevével 1563. május 21-én datált megállapodáson fennmaradt gyűA Károlyi család grófi címere (1712)