Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Hegyen túl (Vitek Gábor)

ségnévtár ugyanakkor Csurgóként említi. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság két esztendővel később kereste meg a falu elöljáróit a törvény szavának betartatása céljából. A testület által javasolt elnevezések közül (Fejérvárcsurgó, Bakonycsurgó, Fejércsurgó, Vámoscsurgó) a községi közgyűlés az előbbit választotta. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1903-ban a Vámoscsurgó elnevezés mellett foglalt állást, indoklásában rámutatva: „Csurgó nevének Vámoscsurgóra való megváltoztatását nevezett községnek történelmi múltja - régen vámszedő hely volt" igazolja. Mindezek ellenére az országos grémium a Fehérvárcsurgó elnevezést véglegesítette. Puszták, telepek és lakott helyek címén Igart, Szilvakutat, Gaját, Igari malmot, Csákvári malmot, Kósamalmot és Königmalmot törzskönyvezték. A Csurgó kifejezés helynévként való megnevezése a magyar nyelvhasználati-nyelvemlékbeli, népnyelvezeti-nyelvjárásbeli, forrás jelentésű „csorgó", „csurgó" főnévből keletkezett. A korabeli falu egy folytonosan csörgedező forrás, legalábbis víznyerő hely mentén húzódott. Nevezetének köznévi előzménye a magyar „csörög", „csurog" ige folyamatos melléknévi igenévből létrejött, s imént említett alakjai. Eredetileg tehát „víznév", s innen terjedt át a vízmenti településre. Megkülönböztető szerepű „Fehérvár" előtagja valószínűleg Székesfehérvár közelségére utal, egykor a fehérvári várispánság tartozéka. Más értelmezés szerint előnevének „vár" összetételét a község közelében valaha állt sárvárról, „fehér" jelzőjét pedig a Somogy vármegyei Csurgótól való megkülönböztetés miatt kapta. Tótfalusi István értelmezése bővíti az elemzést, amely szerint a „csorog" kifejezés jelentése: vékony sugárban folyik, szármaFehérvárcsurgó címere