Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Vasfüggöny mögött (Dakó Péter)

dasági tevékenység. „A tagok látják a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, rájöttek arra, ha az első nehézségen túl leszünk, a nem dolgozó tagok is belátják és jönnek dolgozni, meg fogjuk találni számításunk[at] a gépek segítségével, a párt és az állam támogatásával előre jutunk. S szétszórt egyéni földek helyett nagyüzemben dolgozva nem leszünk az állatállomány és a föld rabjai, nem kell a kisgazdasági állatok etetését kora hajnalban kezdeni, utána kisparcellákon dolgozva késő este az állatok gondozásával befejezni a napot." 1965 és 1967 között a termelőszövetkezet sikertelen éveket zárt, főleg a zöldségtermesztés mennyiségének csökkenése miatt kisebb visszaesés mutatkozott. A víztározó létesítése érzékenyen érintette a szövetkezetet, ezt a hiányt a Gaja hídja mellett el nem öntött területen pótolták. (A megszüntetett kincsesbányai vasútállomás mellett lecsapolták az ülepítő tavakat, mert ezek veszélyeztették a bányaművelést. Még ez évben elkészült a vaskapui víztározó, amelynek felszíni területe 89 hektár, ez maximális üzemi szint esetén 223 hektárra növelhető. A víztározó kialakítása és az ehhez szükséges patakmeder áthelyezések 104 millió forint beruházást igényeltek. A munkálatok során megszűnt a két Gaja patak a Rákhegy és a bányatelep közötti területen, a tó vizét levezető új csatornát Fehérvárcsurgó és Rákhegy között alakították ki. A fehérvárcsurgói víztározó a környék kedvelt kirándulóhelye lett, hétvégi pihenés és horgászás céljából sokan keresik fel napjainkban is.) A tagok létszáma ekkor 299 fő, ebből öregségi és munkaképtelenségi járadékos 107, besegítő családtag 43 és alkalmazott 53. A vezetőség 15, az ellenőrző bizottság hét tagból állt. „A termelőszövetkezet kulturális és politikai élete gyenge volt, a tagság közül mindössze három fő párttag. A kulturális élet megfelelő anyagi alapok nélkül nem tudott fejlődni, a versenymozgalom nem alakult ki, a szakmunkásképzés üteme lassú" - állapította meg a termelőszövetkezet vezetősége. A községi tanács végrehajtó bizottsága ettől lesújtóbb véleményt alkotott. „A termelőszövetkezet 8 év alatt nem sokat fejlődött, melyet bizonyít az a tény is, hogy nem csak a járásban, hanem a megyében is az utolsók között van. A községben lévő állami gazdaság és termelőszövetkezet adottságai azonosak, azonban a termelőszövetkezet ugyanazokat a termelési eredményeket elérni mégsem tudta." A sokféle növény termesztése elaprózta a munkát, a termelőszövetkezet nem tudott kiemelkedő terméseredményeket elérni, amely kedvezőtlenül befolyásolta a munkaegységek értékének alakulását, s ennek változó nagysága bizonytalanságot idézett elő a dolgozó tagság között. A gyenge gazdasági év zárásakor feszültség támadt a tagok és az alkalmazottak között, mivel ez utóbbiak száz százalékos díjazásban részesültek. A vezetőség igyekezett úrrá lenni a helyzeten; az állattenyésztés fejlesztésével növelték a gazdasági eredményeket. A már meglévő három állattenyésztési ág mellett csirke- és pulykaneveléssel, majd tenyésztojás termeléssel foglalkoztak.