Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Vasfüggöny mögött (Dakó Péter)

alista átszervezése. 1957 tavaszától létrejöttek az 1956. november elsején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) községi és termelőszövetkezeti szervei, az újjászervezés érdekében erőteljes agitáció bontakozott ki. 1958 őszén, az újabb tanácsválasztás után indult meg Fehérvárcsurgón a termelőszövetkezet gyors ütemű szervezése. A tanácstagok családlátogatással egybekötött felvilágosító munkát végeztek, bevonták a szervezésbe a helyi nőtanács és a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) tagjait is. A Hazafias Népfront gazdagyűléseken, a községi tanács hangos bemondón népszerűsítette a termelőszövetkezetek eredményeit. A földreformot követő ingatlanfelajánlások következményeként alakult meg az Igarpusztai Állami Gazdaság, melynek földterületét az Iszkaszentgyörgyi Állami Gazdaság vonta kezelésébe. A kezdeti nehézségek után eredményes gazdálkodást folytattak. 1959-ben egyesül a Csákvári Állami Gazdasággal és mint annak igarpusztai üzemegysége működik tovább. A hozzá tartozó nyolcvan katasztrális hold halastó kezelését a soponyai halgazdaság vette át. 1959. március 6-án alakult meg a Jóreménység termelőszövetkezet, melynek területe 2655 katasztrális hold (ebből szántó 1866, szőlő 11) volt, tagjainak száma 257. Az alapító tagok közül öt föld nélkül, 142 fő 1-4 hektár és 109 fő 4-11,5 hektár közötti, valamint egy fő 11,5 hektár feletti területtel lépett be a szövetkezetbe. Állatállománya 307 szarvasmarha, 299 sertés, 73 ló és 442 juh, a mezőgazdasági termelés mellett baromfi- és szarvasmarhatenyésztéssel foglalkoztak. A közös tulajdonba adott állatokon kívül „bevitték" a folyamatos mezőgazdasági munkákhoz szükséges fogatos kocsikat, vetőgépeket, ekéket, fogasokat és egyéb kisebb gépeket. A községben már korábban is működő gépállomás (hat traktor) a móri gépállomás kezelésében volt. Összeadták a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot is, amit az új termésből minden tag visszakapott. A termelőszövetkezeti tagok munkájának díjazása munkaegység szerint történt; a brigádok által végzett munkát a brigádvezetők naponta felmérték, a teljesítmény és a részvétel arányában a bérelszámoló munkaegységeket írt jóvá, melynek értékét a zárszámadáskor állapították meg. 1959 végére a szövetkezet anyagi helyzete lehetővé tette két darab 25 lóerős traktor, a következő évben további két használt körmös- és két új, csehszlovák gyártmányú traktor megvásárlását. 1961-ben épült fel a korszerű szekfűház, a termelőszövetkezet sikeréhez a virágkertészet is nagyban hozzájárult. Ekkor a már 326 tag (a szomszédos Rákhegy egyéni gazdái is beléptek) 2663 katasztrális holdon gazdálkodott, az állatállományt 340 szarvasmarha, 696 sertés, 69 ló és 610 juh jelentette. Szilfamajorban állami támogatással a juh- és anyakoca tenyésztésre tértek át, a mezőgazdasági termelés mellett továbbra is baromfi- és szarvasmarhatenyésztéssel foglalkoztak Az intenzív zöldségtermesztés és virágkertészet mellett a takarmány-, kenyérgabona- és kukoricatermelés a fő mezőgaz-