Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Hegyen túl (Vitek Gábor)

Fehérvárcsurgó és térsége mennyiségének éves átlaga 650 milliméter. Természeti szépségét változó nö­vényi kultúrák, műemlékek és rendezett belterülete adják, kiegészülve a víztá­rozó, a Gaja völgye, az Öreghegy és a Várhegy festői panorámájával. Határait korai kútfőink általában termékeny talajúnak írják le. A XVIII. szá­zadban Bél Mátyás szerint „a föld minősége tekintetében nem különbözik" a vele „határos" Keresztes (Sárkeresztes) adottságaitól, amelynek „földje kövér, a gabonát és a bort egyaránt bőven termi". Három emberöltő múltával Fényes Elek összegzése: „gyönyörű, regényes vidék, határa első osztálybeli, terem szép búzát és híres káposztát, jó bort; erdeje, vízimalma van". Vályi András 1796. esztendei leírása alapján „határa termékeny, rétjei jók, más különféle vi­szonyai középszerűek". A millennium esztendejében keletkezett leírásában, Fejér vármegyéről írott monográfiájában Magyarország első polgári származá­sú miniszterelnöke, Wekerle Sándor ugyancsak méltatta a települést: Csurgó és

Next

/
Oldalképek
Tartalom