Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A szökés
amennyiben a foglyot egy támlás székre ültették, és például egy lánccal a felső testét a háttámlához (vagy támla híján - „sámli"!- a fához?), alsó lábszárát pedig a térd alatt a széklábakhoz rögzítették, kialakulhattak a felkaron, valamint a sípcsont éle mentén és a külső bokatájon az imént leírt jellegzetes sérülések. Ez esetben - amint az belátható - a feszülő comb közel vízszintes*. Feltételezésünk szerint ekkor a fogoly a jobb oldali irányból szenvedte el az intenzívebb ütlegelést, s emiatt a székkel feldőlhetett a bal oldalára. Éppen így, a földön fekve kaphatta bal combjába azt a több, rúgásra utaló sérülést, amely „szembetűnően duzzadt, sötét kékes szederjes elszíneződött, nyomásra nem halványodik." Ezért nincs - ellentétben a már leírt jobb comb külső elülső részével - a bal combon sajátosan a gumibotozástól származó „csíkolat"; itt „néhány elmosódott határú, különálló szederjes folt mutatkozik." Az ülő testhelyzet magyarázhatja azt is, hogy a nyakon, a vállakon a lapockatáj felülső részéig húzódóan, és a két kulcscsonti területen egyaránt ,Jól észlelhető (...) csíkolatot mutató foltos elszíneződés mutatkozik." A kulcscsonti sérülések függőleges irányúak. Azt a többek által igaznak hitt állítást viszont határozottan cáfolnunk kell ugyanitt, miszerint az elfogásra szervezett akcióban vagy Halvachs bántalmazásában részt vett volna Gúth Mihály 241 s Vancsó Béla - akik egyébként valóban a pusztavámi munkásőralegység tagjai voltak. És most ismét a törzsőrmesteré a szó: „Én több esetben csitítottam az elvtársokat, hogy már ne báncsák, mert úgyis ölege van [sic!], de Azt állította Brázik Imre 2002. november 8-án (s szinte szó szerint azt mondta Homoki József is 2003. január 8-án), hogy Gúth nem volt olyan megbízható abban az időben, hogy a kezébe fegyvert adtak volna. - Gúth Mihály, aki 1947 óta párttag volt, „az ellenforradalom alatt, november végén és december elején is agitált a Kádár kormány ellen, kijelentette, hogy míg ez a kormány lesz, addig még egy szivattyút sem enged le a bányába. Közölte egy munkásgyülésen, hogy amíg nem közlik, hol van Nagy Imre, addig nem dolgoznak. (...) Nagy Imre rendíthetetlen híve. A kulákokat védelmezte. Az egyik kuláknak a házát is visszaadatta. Kétkulacsos egyéniség. Tamás József huligánt rejtegette a lakásán. (...) A munkástanácsnak is tagja." Mindezek alapján Gúth Mihályt az MSZMP-be nem igazolták át 1957 tavaszán. A rá nézve terhelő adatokat a pusztavámi munkásőrszakasz kollektívája szolgáltatta, illetve Kecskés János, Homoki József, Sándor Gábor, Brázik Imre, Boros János, Baranek János, Németh László. „Az ellenforradalom alatt sztrájkra uszított, ellenforradalmárokat védelmezett és tevékenyen részt vett az ellenforradalmi cselekményekben." Fellebbezése elutasítva! Kivizsgálta Németh Győző (a későbbi megyei munkásőrparancsnok) és Somogyi Antal. - Gúth Mihály fellebbezésének elutasítása, 1957. június 22. FML Az MSZMP iratai, 1957. 19. f. 4. ő. e.
