Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A szökés

szökevény hajnalban meghalt, mert így a valósághoz közelebb álló vallomást remélhetett. Miután Brázik a vallomása után vagy közben megtudta, hogy Halvachs meghalt, Rostás megnyugtatta öt afelől, hogy ők, mármint a munkásőrök szolgálati kötelességüket teljesítették. Ezért írja azt Rostás a jelentésében, hogy a felszólítással járó késedelem Brázik részéről veszélyes lett volna - mármint az akció sikerére, az elfogásra nézve! Nyilvánvalóan ez a dolgok kozmetikázására irányul, amelyre már eleve a felelősség csökkentése érdekében volt szükség.) A kerülővel közelítő csoport tagjai közül Vancsó hallotta Homoki „Állj!" kiáltását, ezért elemlámpájával a hang irányába világított. Ebben a pillanatban megpillantotta Halvachsot, amint éppen átlendül a kerítés fölött. „Míg én oda nem értem, hallottam kiabálást és két lövést. Mire odaértem, Halvachsot már megfogta Brázik elvtárs."

1 9 (Vancsó tehát kiabálást hallott, nem felszólítást

1

. Ez minden bizonnyal megfelel a valóságnak, mert - mint azt már tudjuk Moórtól - Brázik kiabált Halvachsszal!) Csakhogy valamivel Vancsó előtt már odaért Homoki is, így hárman különösebb erőszak nélkül is lebírhatták volna Halvachsot, akinek komoly fájdalmai lehettek a két ütéstől. Erre az időre már megérkezik a többi üldöző is, elsőként tehát Homoki ugrik át a kerítésen, majd sorban utána a többiek: Vancsó, Kindler és Barota a temető irányából, Leitnerék kertjén át. Előbb érnek Brázikhoz és Halvachshoz, mint Moór, aki előbb visszament az utcára Frankéktól, s Vargáék udvarán jött végig a foglyot már javában ütlegelő munkásőrökhöz. A látvány mindenesetre meglephette! A rendőrségi elöljárói számára írt, még aznapi jelentésében - talán Rostás tanácsára - úgy fogalmaz, hogy „Halvachs mindenáron támadott, és menekülni akart, és nekiment a munkásőröknek, akik nem hagyták magukat [!], hanem megtámogatták őtet..."

190 Ugyanezt a megdöbbentő jelenetet Rostás a következőképpen láttatja velünk: „Az ütések [értsd: Brázik ütései!] hatására Halvachs össze nem esett, igyekezett tovább szökni, melynek megakadályozása végett - mivel Brázik elvtárssal szembe is helyezkedett - úgy Brázik elvtárs és a segítségére siető másik két elvtárs jó párszor odacsapott Halvachsnak, melynek hatására tovább szaladni nem tudott és összeesett. "

,91 Vancsó Antal vallomása, 1957. július 11. - FML Brázik és tsai. 0 Moór Mihály jelentése, 1957. július 10. - U. o. A kiemelés tőlem, P. P. 1 Rostás Lajos jelentése, 1957. július 10. - U. o. A kiemelések tőlem, P. P.