Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

Előzmények

eseményeket - nem tudták, mitévők legyenek. A felsőbb utasítás úgy szólt, hogy a követeléseknek ne álljanak ellen, ehhez tartották is magukat.

12 Összes konkrét tettük az volt, hogy elrejtették a szovjet mintájú címeres zászlókat, így Varga nem tudta a címert kivágni belőlük. A munkásoknak be kellett érniük azzal, hogy Mondok Sándor a pártiroda ajtaja fölül leverte a vörös csillagot meg a pártfeliratot, s összetörte. Rövid időn belül tizenötfős üzemi munkástanácsot választottak, amelynek Orosz Elemér főmérnök lett az elnöke. Tagjai közé választották többek között Tamás Tibort, Szilárd Imrét, Szemző Gyulát, Scherer Józsefet, Szakály Kálmánt, Lepsényi Gyulát, Kovács Istvánt. Ugyanezen a napon a Vértesi Állami Erdőgazdaságnál az erdészeti üzemegység vezetője, Badán László egy telefonhívást kapott, hogy szervezzék meg az üzem munkástanácsát. Erre másnap sor is került, elnöke Badán László lett, az irányító testületbe Bese Árpád körfürészes, Limbacher János fakitermelő, Varga Sándor üzemi kocsis, Makk Lajos vontatóvezető került be. Itt fegyveres őrség vagy nemzetőri alegység nem alakult. (A munkástanács a fennállása alatt mindössze három alkalommal ülésezett, a munka irányításával, illetve az újraindításával foglalkozott.) Az 1949-ben megalakított pusztavámi Sallai Imre termelőszövetkezeti csoportban nem alakítottak munkástanácsot, a forradalom idején mindössze két téesztag lépett ki a szövetkezetből. (Akkor főagronómusként dolgozott itt a kommunista Bárányi Kálmán, aki 1957-ben már a téesz elnöke volt, ő a forradalom utáni évben a Népköztársaság Zászlórendje V. fokozata kitüntetést kapta november 7-e 40. évfordulója alkalmából. Az indoklás szerint „Bárányi elvtárs 1956. október 23. és november 4-e között szilárdan kiállt a munkás-paraszt hatalom mellett. Kemény harcot folytatott a TSZ megmaradásáért."

13 Hogy ez a gyakorlatban mit jelentett, az a későbbiekben látható lesz.) Aznap, tehát október 26-án délután a bányászok a Budapestről és a délelőttös műszakban lévőktől érkezett sztrájkhírre már nem szálltak le a bányába, az emberek az utcákon csoportokba verődve tárgyalták az eseményeket. A hazajövő délelőttösök csatlakoztak hozzájuk, s hamar Ehhez képest meglepő, hogy a bánya párttitkára, Sugár István egy év múlva a Népköztársaság Zászlórendje V. fokozatát kapta, mert „1956. október 23. és november 4-e közötti időszakban az üzemi pártszervezet épületének védelmében vett részt." - Kitüntetési javaslatok, 1957. október 14. Az MSZMP iratai, 1957. FML 19. f. 25/a o.e.