Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A szökés

ban állva csupán azt akadályoztuk meg, hogy lakásából eine [!] távozzon... karunkat széttárva a két ajtófélfa közötti rész vagyis Halvachsné elől a kimenetelt elzárjuk." [sic!]

175 Végül is elhagyták a betolakodók a lakást, Halvachsné tizennégy éves fia bezárta utánuk az ajtót. Az udvaron, az ajtó közelében elrejtőzött két munkásőr, Bodri és Barota Ferenc. A többiek: Moór, Kindler és Brázik átmentek az út túloldalára, s a rendőrpihenő folyosóján, egy padon helyezkedtek el, az országutat figyelték. Halvachsra vártak, aki azonban nem jött... Itt adjuk át a szót ismét a rendőr törzsőrmesternek! „Kb. 23 óra 40 p-kor arra lettünk figyelmesek, hogy egy mezitlábas férfi glot alsónadrágban és micisapkában [közeledik az országúton Mór irányából, majd] a tanácsháza mellett lévő udvarba bement, én akkor mondottam azt, hogy Halvachsnak most érkezett a küldönce, és mikor ezt mondottam, hallottam, hogy a kert felől valamelyik munkásőr ezt kiáltotta, hogy állj, és egy kis idő múlva az irodahelyiséghez Homoki József odahozta Frank Pál Pusztavám Bajcsy utcai lakost, aki be akart menni Halvachsék lakásába. Nevezettet bevittük a kmb iroda helyiségébe és az alibit igazoltattuk vele, hogy miért akart bemenni Halvachsék lakásába ilyen későn, melyre ő azt felelte, hogy mivel Halvachsnénak nincsen itthon az ura és azt akarta vele közölni, hogy a szigethegyi dűlőben az árpáját reggel le fogja vágni."

176 Szegény Frank Pál ma is úgy emlékszik vissza e jelenetre, mint valami rémtörténetre! Az úton többször is körülnézett, feszülten hallgatózott, s mivel mindenütt csend volt, nem észlelt gyanús jelenséget, arra gondolt, egyelőre nem keresik a szökevényt. Ennek ellenére óvatos volt: nem közvetlenül Halvachsékhoz, az ún. Heltay-féle házba, hanem a szülei udvarába ment be. Csakhogy mégis gyanút keltő volt, amit tett: először továbbment, elhaladt a házuk előtt, ott visszafordult, Halvachsék házát figyelte, úgy viselkedett, mint aki nem ismeri a járást. Bizonyára itt ötlött csak fel benne: mi van, ha mégis figyelik? Jobb, ha szülei házába megy be, végigmegy az udvaron, s csak a kerten át megy be Halvachsékhoz hátulról. S bár eszerint cselekedett, nem téveszthette meg a lesben állókat. A kerítésen volt egy kiskapu, azt használta, s amikor már a szomszédban volt, csattant az „Állj!" kiáltás. Pillanatok Bodri Imre tanúvallomása, 1957. aug. 7. Kat. ügy. - FML Brázik és tsai. 176 Moór törzsőrmester jelentése, 1957. július 10. - FML Brázik és tsai. (Az idézetnek itt is, mint általában, csak az esetenként értelemzavaró helyesírási hibáit javítottuk!)