Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A bosszú

ta csak egyszer lehet látogatni, s ugyanígy, csomagot is csak havi egyet kaphatnak, de talán lehet, hogy mégis marad úgy, mint eddig, azaz hetente mehet a csomag, nem tudni... Bizonyára felesége kérdésére válaszolja, hogy ne fogadjon ügyvédet, mert nagyon bízik abban, hogy a hat hónap lejártával elengedik. Halvachs István várva várt szabadulására végül 1957. június 28-án, egy pénteki napon került sor, szabadulólevelét a tököli közbiztonsági táborban állították ki. Két héttel tovább tartott ugyan a „törvényesnél" a fogva tartása, de végre ismét szabad volt! Elbocsátásakor természetesen felhívták rá a figyelmét, hogy hétfőn, azaz július l-jén előbb a megyei rendőr-főkapitányságon, aztán a járási rendőrségen is jelentkezzék, ahol ki kell váltania a személyi igazolványát. Reményekkel telve ért haza, hitt abban, amit nem sokkal a szabadulása előtt közölt vele az őt kihallgató ügyész: nem kell tartania attól, hogy az ügyének folytatása lesz, hiszen a fél évig tartó „közbiztonsági őrizettel" letudta a büntetését, s kétszer ugyanazért a cselekedetéért senki nem ítélhető el újra. Nem is sejtette, hogy a pusztavámi tanácsház egyik irodájában néhány napja ismét gőzerővel folyik az újabb és újabb tanúk kihallgatása, akik között egy sem akad, aki mellette tenne vallomást... Pénteken este ért haza. Miután aznap nem volt ideje rá, hétfőre halasztotta, hogy a gyerekeknek, főleg a picinek vásároljon valamit. Hétfőn aztán az előírásnak megfelelően Székesfehérvárra utazott autóbusszal, jelentkezett a megyei főosztályon. Hogy itt mennyi időt töltött, nem tudjuk, s azt sem, hogy végül is tudott-e venni valamit az otthoniaknak. Arról van csak adatunk, hogy hazafelé együtt buszozott egy Szabó nevü suszterral, aki nem sokkal előtte költözködött Pusztavámra. Halvachs Móron leszállt a járműről, hogy bemenjen a személyi igazolványáért a járási kapitányságra. Mivel a későbbi járatra sokat kellett volna várnia, megkérte a sofőrt, hogy várjon rá néhány percet, hivatalos ügyét hamar elintézi. Mivel Halvachs nem jött, a busz tíz perc várakozás után kénytelen volt tovább indulni.

148 Szabó másnap találkozott Halvachsnéval, s elmondta, hogy látta előző nap Halvachsot bemenni a rendőrségre, s kérdezte tőle, hazaérkezett-e? Az asszony, aki már idegesen várta haza a férjét, egyébként is rosszat sejtett, főleg, hogy a férfi azt is közölte vele, hogy Halvachstól tudja, csak az igazolványát akarta kiváltani, hogy munkába állhasson, ám a busz hiába várt rá. Ha azóta sem jött haza, akkor nyilván ott Özvegy Halvachs Istvánné személyes közlése, 2002. október 22.