Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

Előzmények

Amikor a dömper az emlékmű egy részét elvontatta, az egy-, másfél méteres oszlopdarabot „meglovagolta" Szániel Jenő.

28 A jármű a tanácsháza mellé, a közel lakó Mészáros János kapujáig jutott vele, s ott elhagyta. Mészáros egy farúddal, ami történetesen a tanácsház elé felállított, a rendeltetéséből adódóan a faluban közutálatnak „örvendő" úgynevezett „dicsőség - szégyen hirdetmény tábla" tartóoszlopa volt, a kapuját eltorlaszoló betondarabot arrébb görgette. (Mindez természetesen 1957-ben már rendszer elleni izgatásnak minősült, ugyanúgy, mint Farkas András „bűne", ami az volt, hogy felkapaszkodott a szovjet emlékműdarabot vontató dömperre.) A dömperes ezután visszahajtott az emlékműhöz, és a talapzatot is elhúzatta. A zűrzavaros este másnapján, 27-én, szombaton reggel Endrődi Alfréd tanító, iskolaigazgató az iskolába menet (akkoriban még a szombat is munkanap volt Magyarországon) konstatálta, hogy az emlékmüvet az éjszaka valakik lerombolták. A tanulók fele már hiányzott az iskolából. Kora délelőtt megjelent Endrődinél Auer Antal, aki meglehetősen ittas volt, s azt mondta neki és az egyik tanítónőnek, Kappel Józsefnének, miután beszólt az egyik osztályterembe, hogy nincs tanítás, mert a dolgozók is sztrájkolnak, az ő fia is ezért hiányzik. Elsőként a még ott lévő hetedikes fiúk kaptak az alkalmon, s hazamentek. Később az igazgató felszólítására távozott a többi tanuló is.

29 A tanács dolgozói reggel bementek a munkahelyükre, igyekeztek rendet teremteni az irodákban, söprögették a kitört ablakok üvegcserepeit. Mahlerné is megjelent, s próbálta megnyugtatni őket, mondván, hogy nem esik a következőkben sem bántódásuk. Az időközben gyülekező embereket csitította, haza szerette volna küldeni őket azzal, hogy éppen elég volt a tegnapi dolgokból, ám hamarosan ismét botrányos jelenet alakult ki, amikor megjelent az ittas Auer, kezében egy fejszével. Bodri Imre - noha reggel ő is megérkezett - már akkor elment, amikor a tömeg gyülekezni kezdett. Tamás Tiboréknál keresett menedéket. Estig volt ott, ekkor Tamás József, Tamás Tibor édesapja elkísérte a Kiss Csitáriéknál lévő családjához. A bírósági tárgyaláson, 1958-ban azt állította a tanácselnök, hogy Tamáséknál azért nem mert tovább maradni, mert mindenféle kétes magaviseletű elemek járkáltak Gaál József személyes közlése, 2002. december 28. (Szániel Jenő nevével a későbbiekben még találkozunk.) 29 Endrődi Alfréd tanúvallomása, 1957. június 26. - FML Brázik és tsai.