Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A vizsgálat

célja távolról sem az igazság teljes körű tisztázása és a felelősség megállapítása volt. Vancsó Antalt és Szűcs Imrét is ezen a napon, 9-én 11 óra 45 perckor hallgatták ki, a jegyzőkönyvek szerint Vancsót Móron, Szűcsöt pedig - ugyanúgy, mint Moórt - Budapesten.

319 Mindkét terhelt elismerte, hogy Halvachs István bántalmazását a munkásőrök követték el, de Szűcs - ellentétben a rendőrségen tett vallomásával, amelyben bevallotta, hogy Halvachs szökési kísérleteinek megakadályozásában, amelyről már tudjuk, az elkövetők szóhasználatában mit jelentett, maga is részt vett - ezúttal azt állította, hogy „...én magam egyáltalán nem nyúltam hozzá, és nem láttam azt sem, hogy Moór Mihály rendőr törzsőrmester ütlegelte volna Halvachs István polgári egyént. Én a legtöbbet a tanácsháza udvarán tartózkodtam..."

32 A laikus olvasónak is feltűnik, hogy a - természetes módon - megválaszolásért kiáltó kérdéseket sem ebben az esetben, sem a többiek kihallgatása során nem teszi fel a kihallgató... Vancsó Antal nem mondott alapvetően mást a július 11-én, a rendőrségen tett vallomásához képest, de itt konkrétan elismerte, hogy maga is megütötte a szökni készülő Halvachsot, ám ugyanakkor név szerint egyetlen társára sem emlékezett, aki a bántalmazásban részt vett volna! Viszont Moór rovására kijelentette, hogy látta, amint a rendőr két pofont adott a fogolynak, s (nevek említése nélkül) megjegyezte azt is, hogy a „gumibottal és egyéb ütőeszközökkel a munkásőrök véleményem szerint mindannyian ütötték. "

32J Az iratok (vagy inkább a hiányzó iratok) tanúsága szerint sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem hallgatta ki Gaál Mihály munkásőrt. A katonai ügyész rajta kívül nem hallgatta ki Csesznák Istvánt, a másik volt honvédtisztet és Homoki Józsefet sem! Holott - mint azt már olvashattuk a jelentésekben illetve a vallomásokban - Moór Mihály szerint Gaál és Homoki a brutalitásukkal kiemelkedtek a többiek közül, s ugyanígy vélekedett erről 2002 őszén Bodri Imre is. Azt csak részben tartjuk valószínűnek, hogy a kihallgatásokon valamely ok folytán az érintettek nem jelentek meg, s ezért nincs meg a vallomásuk. Magunk inkább arra az álláspontra helyezkedtünk ez ügyben, hogy Nem lehetetlen, hogy ezen utóbbi két személy kihallgatása is Móron történt, s a helyszínmegjelölés csak egyszerű elírás a jegyzőkönyvvezető részéről! 320 Szűcs Imre vallomása, 1957. augusztus 9. Kat. Ügy. - FML Brázik és tsai. 321 Vancsó Antal vallomása, 1957. augusztus 9. Kat. Ügy. - U. o.