Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

Előzmények

aztán Bélák Lászlóné, a volt MDP-titkár felesége követte. Ezután került sor Mahlerné beszédére, aki a vizsgálat szerint - mintegy megszokásból - elvtársaknak szólította a jelenlévőket, hogy aztán azonnal kijavítsa magát: „pardon, munkatársak, már nincsenek elvtársak, hullanak a kommunisták, mint a legyek.. ."

19 Azt állította, a pesti ifjúság nevében szól, ám ezzel nem érte be, elszavalta a Nemzeti dal első szakaszát is. (A mindenki által ismert „Talpra, magyar..." sorait egyes emlékezők szerint többször is lehetett hallani a nap folyamán más előadásában is.) A sok beszéd közben a mikrofon egyszer el is romlott, úgyhogy Salies János villanyszerelőnek meg kellett azt javítania.

20 Feltehetőleg az is az ő beavatkozásának volt köszönhető, hogy azután a készüléket az épület előtti kis téren is használhatták, s így a szónokokat nemcsak hallani, hanem látni is lehetett. Mahlerné után Gaál József beszélt, akit - mint a legtöbb embert azon a napon - a kíváncsiság vitt oda. A gazdatársakat szólította meg, kérte őket, hogy vívják ki és védjék meg jogaikat. Visszakövetelte az elvett földeket, a begyűjtés eltörlését, s hogy hozzák haza a kitelepített, elüldözött testvéreket. Gaál a mikrofont Halvachs Istvánnak adta át, aki hosszan tartó beszédének horderejével külön figyelmet vívott ki magának - olyannyira, hogy a forradalom leverése után a pusztavámi események első számú szervezőjének, fő felelősének őt tartotta a nyomozóhatóság. Halvachs sváb származású, s anyai ágon tősgyökeres pusztavámi volt, akkor a külfejtésen dolgozott fúrómesterként, a várpalotai szénbányák itteni részlegénél állt alkalmazásban. Emellett korábban évekig működtette kiskereskedését is, amely már a háború idején is megvolt a Heltay-háznál. (Apja, idősebb Halvachs István kovácsmester a szintén a Móri járáshoz tartozó Isztimérről került a faluba, ide nősült, gyermekei - közöttük az ifjabbik István - már itt látták meg a napvilágot.) Eredeti szakmája szobafestő volt, tanuló- és segédéveit javarészt Székesfehérváron töltötte. Nemcsak szakmailag, hanem művészi értelemben is jókezű, tehetséges festőnek tartotta mestere, a hírneves Nagy Lajos, akit A Székesfehérvári Megyei Bíróság B. 1017/1957-13. szám alatt meghozott ítélete, 1958. évi február hó 14. napján. Eredetije Tamás Tibor tulajdonában. 20 Salies János tanúvallomása, 1957. február 14. - FML Brázik és tsai. Salicsot a vallomása szerint Halvachs István hívta fel telefonon a munkahelyén, a téeszben, s kérte, hogy javítsa meg a hangoshíradót. Ő ezért ment a tanácsházára.