Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A szökés
Halvachsnak ezen magatartására az ott lévő elvtársak kijöttek a sodrukból, ismerve Halvachsnak ellenforradalmi ténykedését, ismét egy párat rávertek, még csak teljesen meg nem tört és olyan állapotba került, hogy szökésétől, esetlegesen ismételten elkövetett támadásától tartani nem kell." 233 Moór törzsőrmester, aki - legalábbis formailag - az elfogási akció parancsnoka volt, a tanácsházra való beérkezés után mintegy fél órán át nem volt a fogolynál a társaival, hiszen telefonálnia kellett Mórra, a tisztiőrsre. Hogy ezt megtehesse, előbb el kellett küldenie valakit - ez volt Barota - a postára, Kindler pedig motorjával elhajtott előbb a tó melletti utcába, onnan a „Derflibe", hogy berendelje a még ott várakozó négy őrszemet. Az első telefonkapcsolásra mintegy húsz percet kellett várakoznia a rendőrnek a körzeti megbízotti irodában. A Denke törzsőrmesternek adott jelentése után megvárta, amíg felhívja őt a kapitányságról Sárvári főhadnagy, s ellenőrzi, hogy a kapott hír igaz-e. Sárvári utasította Moór törzsőrmestert, „...hogy Halvachsot tartsa őrizetben, elszállításáról azonnal" intézkedik, majd, ahogy másnap jelentésében írta : „...a móri járási kapitányság gépkocsijával útba indítottam Denke elvtársat a nevezett beszállítására." 234 A két telefonbeszélgetés után Moór átment az utca túlsó oldalára, a gondjaira bízott őrizeteshez. Valamivel előbb érkezett meg a tanácsházra, mint a visszahívott felállított figyelők, de bizonyára ott volt már a két „futár", Barota és a motorkerékpáros Kindler. (Hogy a jármüvén hozott-e esetleg még valakit, vagy egyedül érkezett, nem tudjuk.) Mint ahogy azt sem tudhatjuk, hogy Moór törzsőrmestert a szökött őrizetes elfogása és bekísérése alatt szerzett tapasztalatai után mennyire lepte meg az a látvány, ami az udvarra néző tanácstitkári irodában őt fogadta. Idézzük a jelentését: [A telefonálás után] „...a tanácsházára mentem, és a titkári szobában voltak a munkásőrök, valamint Halvachs, aki kiabált és ment neki a munkás őröknek, és állandóan meg akart szökni, ekkor már Halvachs alsó nadrágban volt, és alaposan meg volt verve, és abban a pillanatban neki ugrott Lebocz József munkásőrnek, és ököllel a bal szeménél megütötte, úgyhogy a vér rögtön elöntötte, én is akkor odamentem Halvachshoz, aki elkapta a kezemet és a karórámat letépte, melynek az üvegje összetörött, és ezt látták az Rostás Lajos jelentése, 1957. július 10. - U. o. Sárvári János jelentése, 1957. július 11.-FML Brázik és tsai.
