Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]

ban tulajdonát képező - épületét. Napjainkban a községi könyvtár állománya meghaladja az ötezer kötetet. Az 1960-as évek elején határozta el a verebi tanács az iskola három tanteremmel és mellékhelyiségekkel való bővítését, a már meglévő vizes, dohos és „rothadó" padozatú termek felújításával párhuzamosan. 1960-196l-ben 159, a következő tanévben 183 diákot nyolc tanító oktatott. A két tanév fő problémáját az jelentette, hogy az iskolai politechnika műhelyt nem sikerült kialakítani. 1960 őszén indították be a dolgozók esti iskoláját, átlagosan 15-20 fő részvételével. Ugyanekkor határozták el egy idényjelleggel - 1963-tól már folyamatosan - működő napközi otthon felállítását, 30-35 fő befogadására alkalmas helyiséggel. Május 16-án mind az óvodát, mind a napközit a községi tanácsháza üresen álló termébe helyezték. Berendezéseit az állami gazdaság és a nőtanács biztosította. 1968-ban a község iskoláskorú gyermekeinek száma közel 160, akikkel nyolc pedagógus „küszködött" a három iskolaépületben, amelyek közül az egyik cselédház, a másik kettő pedig a két felekezeti iskola otthona volt nem is oly rég. Az óvoda ekkor ideiglenesen egy parasztházikóban működött. A verebiek művelődési igényeit az állami gazdaság kultúrotthona, valamint a 180 fő befogadására - s filmvetítésre is - alkalmas színházterem elégítette ki. A község egységes népművelési tervezetében helyet kapott a „szocialista tudat és magatartás fejlesztése", valamint „a művészeti közízlés fejlesztéséről szóló előadás" is. A rákövetkező esztendőben Vereben már kilenc tanerős iskola és ötven férőhelyes óvoda működött. 1974-ben a 110 fős diákságot két alsó és hat felső tagozatos nevelő oktatta, a tanítás öt különálló épületben folyt. Az ötven férőhelyes kisdedóvóban 32 gyermek elhelyezését biztosították, egycsoportos személyzettel. 1976-ban, a tanítási körülmények kivizsgálását követően a községi tanács megállapította: a gyermeklétszám folyamatos csökkenése, az iskolaépületek állagának nagymérvű romlása és a szakadatlan pedagógushiányból fakadó problémák kezelésére, az oktatás helyzetén változtatni szükséges. „Tekintettel arra - rögzítették a tanácsülési jegyzőkönyvben -, hogy a felmérés szerint a tanulólétszám emelkedése, pedagóguslakás hiányában a újabb tanárok megtelepedése, valamint a romos iskolaépületek gazdaságtalan és fedezet nélküli felújítása tárgyi és személyi feltételeiben nem várható javulás." Szeptember elsejétől a felső tagozat négy osztályának 49 tanulóját a pázmándi általános iskolához körzete site tték. A teljes felső tagozatot a felszerelésekkel együtt átköltöztették Pázmándra, ahol lényegesen megemelt osztálylétszámokkal, párhuzamos osztályokba sorolva tanultak tovább a verebi gyerekek. Vereben a megmaradt alsó tagozat, mint a pázmándi intézmény tagiskolája működött tovább, a pázmándi iskolaigazgató felügyelete mellett. A községi elöljáróság előirányzata „nem váltotta be" a hozzá fűzött reményeket, s 1977 februárjában átadták az átalakított, négy tantermes új verebi is-