Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

Vajda család (1930-as évek) Géza emlékmű megvalósulását ezer koronával, az Országos Vakok Intézeté­nek újjászervezését pedig ötszáz koronával támogatták. Vereb költségvetése és a pótadó 1919-1923 között a következőképpen alakult: 1919 1920 1921 1922 1923 bevétel 6 161 10 420 15 309 19 888 1 225 421 kiadás 13 419 21 551 52 320 89 460 952 302 egyenleg -7 258 -11 131 -37 011 -69 572 +273 119 állami adók utáni százalék 48,5 9 31 61 többlet egyéb adók utáni százalék 18,5 8 20 — ­A stabilizációs törekvések hatottak Vereb közellátásának fejlesztésére is. A képviselő-testület 1920-ban háromszáz korona lakhatási támogatást szavazott meg a szülésznő helybentartására. Hat mázsa gabonából, négy folyóméter tü­zelőből és lakbérből álló illetményét pedig - a lakbér biztosítása mellett - há­romszáz pengő készpénz váltotta fel 1927 októberétől. Az 1922. május else­jei közgyűlés a verebi állatorvos részére 1560, a körorvos számára 4200 ko­rona fuvardíj-átalányt biztosított. A költségvetési egyensúly helyreállítására született meg a vértesacsai körorvosi körből történő kilépés gondolata is. Mi­után Pázmánd kivált, a megnövekedett terhek csökkentésére Vereb is ugyan­ezt kívánta tenni 1928-ban. A községi határozatot a törvényhatósági bizottság nem hagyta jóvá, indoklásában kiemelve: Vereb távozásával a Vértesacsát és Vértesboglárt magába foglaló kör életképtelenné válna. A település pénzügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom