Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

A szervezeti szabályrendelet záradéka (1892) csaknem nyolcadát. A helyi vadászati jog Szüts Jenő főszolgabíró részére évi 125 forint haszonbérért lett kiadva, amelyet a verebi gazdák között birtokaik arányában osztottak fel. A település tisztikara: V. Kiss István bíró, Kajdi István törvénybíró, Szüts Károly jegyző, Jámbor Sándor adószedő és pénztárnok, P. Szabó Márton közgyám, Horváth Dániel, B. Szabó Lajos, Varjas János és István esküdtek, Varjas János kisbíró, Sehring Nándor körorvos és Kántor Gáborné szülésznő. 1892-ben az 1117 fős össznépességen belül a szavazásra jogosult verebi polgárok létszáma mindössze 82 volt. A Fejér vármegyei hagyományoknak megfelelően a szavazók közel hetven százaléka függetlenségi érzelmű, s csupán kisebb hányada támogatta a kormánypárti szabadelvűeket. Ez utóbbiak legbefolyásosabb helyi támogatója Verebi Végh István (1844-1924), a tűzoltók főparancsnoka, valamint Verebi Végh János (1817-1918) nagybirtokos voltak. A XX. század első parlamenti képviselőválasztásán, 1901-ben Fejér vármegyében Bodajk és Székesfehérvár kivételével függetlenségi párti jelöltek kerültek az országházba. A csákvári választókerületben ekkor Horváth Gyula, függetlenségi párti programmal 974 szavazatot szerzett Tallián Vilmos szabadelvű (kormánypárti) képviselőjelölt 722 szavazatával szemben. A 106