Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

Jegyezzük meg, hogy ép ma 25 éve, midőn Nyékre első vasútvonal mène, akkor nyilt meg ottan a királyi posta Velence után lett Vereb szállítója. Jóval később nyilt meg Pázmándon a posta, mely Vereb és Nyék közt olyan mint a rosta: a levél-csomagot átveszi felbontja, Nyék és Vereb felé küldi vagy szétosztja. Ezen állapot most változik Vereben, új királyi posta működik körében. Nem lesz már elrejtve Vereb a világtól, mappánkeresőnek felnyilik magától. A közlekedésben az 1885-ben megalakult Fejér vármegyei helyiérdekű vasúttársaság terve, a Székesfehérvár-Bicske vasútvonal létesítése eredményezett áttörést. A Bicskét a vármegyeszékhellyel összekötő vasúti pályatest megépítésével Vereb és térsége az ország gazdasági vérkeringésébe is hatékonyan bekapcsolódott. Fejér vármegye északkeleti vidékén a vasút 19 községet és közel félszáz külterületi lakott helyet érintett. A tervek közel másfél évtized múltával realizálódtak, a helyiérdekű vasút átadására ünnepélyes külsőségek közepette 1898. november 23-án került sor. A gazdasági fejlődés újabb állomásaként, 1909. szeptember 23-án „Vereb megálló" elnevezéssel - négyszáz koronás engedélydíj fejében - megnyitották a Bicske-Székesfehérvár vasútvonal új, személyszállításra alkalmas állomását, a községházától mintegy két és fél kilométernyi távolságra. A teherszállítást Lovasberényen keresztül oldották meg. A vármegye, s ezen belül Vereb gazdasági viszonyait illetően a század utolsó évtizedeiben igen lesújtó kép tárul elénk. A különböző, bő termésű kapásnövényeken és a tengerin kívül a termés általában rossz és minőségileg silány volt. A peronoszpóra mellett a filoxéra már a vármegye egész területén pusztított, ennek megfelelően a szőlőtermés csupán negyede volt a szokásos mennyiségnek. A filoxéra 1884-ben mutatkozott először a székesfehérvári szőlőhegyen, Vereben 1886-ban jelent meg. Miközben „a phylloxera úgyszólván már az egész vármegye területén lévő szőllőket elpusztította" - olvasható az alispán éves jelentésében -, 1892-ben megkezdődött az úgynevezett amerikai szőlővesszők telepítésével történő védekezés. A vármegye 102 községéből 97 szőlőműveléssel is foglalatoskodó településéből 87 községet támadtak meg az élősködők, s ezek közül ekkorra már negyvenben végezték el az amerikai ültetvények kialakítását. Azonban ez a fajta védekezés kizárólag