Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

A Verebi Végh-kastély és Fleischmann Adolf háza képeslapon (1930-as évek) csán felháborodott légkörben gyűltek össze a Fejér vármegyei nemesek 1860. december 17-én, hogy meghallgassák az újonnan kinevezett főispán, gróf Cziráky János (1860-1861) székfoglaló beszédét. Felszólalásában még csak nem is utalt az uralkodó által a magyar nemzetre rótt alkotmányra, e helyett hűséges aulikusként hitet tett „ő császári és királyi apostoli Felsége" mellett. A közgyűlésen az 1848. évi XVI. törvénycikk értelmében újraválasztották Fejér vármegye bizottmányát, amelynek verebi tagjai Verebi Végh János, Tabajdi Szabó Márton és ifjú Kis János lettek. A három hónappal később tartott verebi bizottmányi közgyűlésen, a jegyzői hivatal ellátását a főszolgabíró a tanítóra bízta. Ez így volt addig, amíg az 1868. évi, a népiskolai közoktatás tárgyában megalkotott XXXVIII. törvény 141. paragrafusa ki nem mondta: „A tanító semminemű hivatalt a tanítóság mellett nem viselhet." Az 1848 júniusában lebonyolított népképviseleti országgyűlési választásokat követően 1861 tavaszán került sor az újabb követválasztásokra. A megszervezésével és lebonyolításával megbízott központi választmány felügyelete mellett (névjegyzékek felülbírálása, jóváhagyása) március 21-én került sor a választások lebonyolítására. A csákvári választókerületben szavazattöbbséggel Sárközy Kázmér lett országgyűlési képviselő. 1861 és 1872 között a választókerületet országgyűlési képviselői: 1865-től Tóth Lőrinc, 1869-től Madarász Jenő (a választások során győztes apja, Madarász