Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

Vereb község tagosított birtokainak térképe (1864) területeken mérték ki a tagosított földeket. A birtoktagosítás „legüdvösebb" következményeként a gazdaság fejlődését hátráltató közös legeltetés megszűnt: a felszámolt, 555 holdat kitevő közlegelőkből egy egész telekre közel 13 hold terület jutott. A verebi birtokosok kezelésében ekkor 32 és egynegyed, a zsellérekében hat és egynegyed, a szabadosokéban pedig másfél teleknyi mennyiség volt, amely összesen negyven telki állományt tett ki. Ligetes-csalitos területeit kiirtották, ugyanis „a tagosítás útjában álló silány erdőrésznek - állapították meg az 1864. április 9-i, tagosítással foglalkozó verebi bizottmány jegyzőkönyvében - kiirtása múlhatatlanul szükséges", s a területet szőlővel telepítették be. Ellentételezéseként a váli út és a Diósi csapás által határolt földdarabon, valamint a temető környékén községi faiskola felállítását tervezték. A legelőnek valót egy ideig a pusztán tartott területek illetve a „Csuszi" biztosította, ugyanakkor elfogadták a „Kis diósi", Tekerületi" és „Szabómájai" községi rétföldek tagosításának szükségességét is. A szőlőtermelés és feldolgozás egyrészt a Lisztes oldalnak nevezett, korábban közös legelőből kihasított hatvan holdnyi területen, valamint a 12 holdas uradalmi ültetvényeken és pincészetben folyt; sárfehér, mézes, bajor, dinka, kadarka és kolontár szőlőfajtákkal, kiegészítéseként azonban a birtokos 240 féle szőlővel kísérleti iskolát állított fel. Verebi Végh János tagosítással kapcsolatos, koráb-