Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Az ágaskodó oroszlán oltalmában [Vitek Gábor]

Fusz János kottája Giovanfnji Spech kottája Végh Ignácot Ludwig van Beethoven, aki 1800. május 7-én Giovanni Punto (eredeti nevén Jan Vaclav Stich), cseh származású kürtvirtuózzal és zeneszerzővel adott hangversenyt a budai theatrumban (ma Várszínház). Verebi útja azonban meghiúsult a két művész összezördülése miatt; Beethoven Martonvásáron a Brunszvik családot látogatta meg, Punto pedig Verébre került. Korának egyik legnevesebb, kontinensszerte koncertező kürtművésze huzamosabb ideig tartózkodott a településen, s a család vendégeként - a családi krónika szerint - valószínűleg az együttes tagja is lett, esetenként hangversenyeket adott. A zenekar Fusz pozsonyi távozását követően is fennmaradt, s még évtizedekig működött. 1805 áprilisának első napján került sor a Vereben felépült „házi játékszín" felavatására, amikor Wolfgang Amadeus Mozart 1791-ben komponált operáját, A varázsfuvolát adták elő. Verebi Végh Gyula szerint itt volt Magyarországon az opera első bemutatója. Az együttes tagja volt 1808 és 1810 között az osztrák származású pesti tenorista, karmester és zeneszerző Roser (Riter) Ferenc, valamint az „udvari hangász, compositor, hornista és klavírista" fivérek, Ni sie János és Dávid. Verebi Végh Ignác koncertmestere 1808-1814-ig Franz István hegedűművész, aki utóbb a bécsi udvari színház zenekarának tagja, majd 1828-tól igazgatója lett. Több ízben járt Vereben a Haydn, Mozart és Viotti műveinek előadásával országos és nemzetközi hírne-