Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Az ágaskodó oroszlán oltalmában [Vitek Gábor]

Az 1884-ben felvett kataszteri birtoktelekkönyv és térképvázlat alapján a kastély a római katolikus templommal szemben, az út túloldalán, a római katolikus iskola és Barsi János gazda telke közötti területen épült. Verebi Végh János itt található, valamivel több, mint 13 katasztrális hold kiterjedésű „jószágbirtokán" nyolc építménnyel három épületegyüttes feküdt: a kastély és tőle nyugatra két „lakház", valószínűleg a kiszolgáló személyzet részére. A kúriát nyugati és keleti oldalról egy-egy udvar határolta, út felőli, főhomlokzata előtt egy 820 négyszögöl kiterjedésű, kastélypark felőli, déli homlokzata előtt pedig egy közel egy hold nagyságú kert terült el. A közel kilenc hold kiterjedésű - pálmaházból, díszkertből, rétből és erdőből álló kastélyparkot, valamint a kastély közvetlen közelében található kertet vizesárok választotta el. A Verebi Végh család Belmajornak nevezett uradalmi központja a római katolikus templomtól északra, közvetlenül a Gorót alatt került kialakításra. A közel 24 katasztrális hold nagyságú területen udvarok, kertek, szántók és legelők között nyolc épületegyüttes feküdt. Ezek uradalmi alkalmazottak lakóházai: tisztilak, kertészlak, bognárlakás, hajdúház, juhászház, gépészlakás, egy-egy két-, három-, négy- és ötlakásos cselédház, valamint mezőgazdasági kiszolgáló létesítmények, így borjú-, ló-, tehén- és ököristállók, Feketegóré, malomépületek, magtárak, gépfészer és műhely, lábasfészer, sertésól, bognár- és kovácsműhely, valamint kamra. Véleményünk szerint a komáromi jezsuita rendház épülete is itt állhatott. Ezt igyekszik alátámasztani Földes Ferenc is, aki úgy tudja, hogy a Verebi Végh család hölgytagjai részére fenntartott régi urasági épület, a helyi szóhasználatban Kiskastély korábban a jezsuiták rendháza lehetett. A birtokos família uradalmi központja a komáromi jezsuita rendház gazdasági infrastruktúráját hasznosította. A Kiskastély Vereb legrégebben épített építménye. Napjainkban csupán egy része látható, nyugati oldalát elbontották, felújításra szorul. (Elnagyoltsága miatt az 1806-ban felvett térkép alapján az uradalom felépítése nem körvonalazható.) írott forrásaink arra utalnak, hogy a kastély a második világháború során súlyos károkat szenvedett, kiégett. A helyiek azonban úgy tartják, annak ellenére, hogy aknatalálat érte, csupán az ebédlő és tetőzete sérült meg. Állapota nem vált kritikussá, némi felújítás mellett használhatóvá lehetett volna tenni. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy miután a front elérte a községet, 1944 végétől a kastély egy helyiségében elsősegélynyújtó helyet rendeztek be. 1946 őszétől megkezdődött az értékesnek tekintett tárgyak, bútorok és egyéb berendezési tárgyak, a könyvtár, valamint az építőanyagok elhordása. A kastélyparkhoz tartozó szőlőhegy mögötti és a lovasberényi út által határolt területen fekvő Máriamajorral együtt 1949-ben államosították, négy és fél hektáros angol stílusú tájképi kertje elvadult. A település lakói és a Verebi