Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Az ágaskodó oroszlán oltalmában [Vitek Gábor]

hogy a verebi nép művelődési hajlama oly szépen megerősödött, hiszen a legjobb példát látták maguk előtt mindig a földbirtokos családban". A vármegyei közélettől eltekintve az országos politikába nem folytak; olvastak, zenéltek, könyvtárat rendeztek, utaztak, nyelveket tanultak. Kasselik Fidél, osztrák származású építész tervei alapján 1809-ben (más forrás szerint 1812-1815 között) készült el a - második világháborút követően lerombolt - kora klasszicista (empire) jellegű verebi Végh-kastély. (A család bozsoki várkastélya napjainkban is áll. A bozsoki uradalmat Verebi Végh Gyula 1906-ban vásárolta.) A mérnök ritkán előforduló, meredek völgyoldalra tervezett, s kihasználva a terep szintkülönbségeit, a déli kert felé emeletesen képezte ki az utcai oldalon földszintes épületet. Az eredeti elképzelésekből csupán a kert felé elgondolt vasrácsos erkély nem valósult meg. Korabeli értékelés szerint az épület a vármegye egyik legszebb és legnívósabb klasszicista kastélya lett. A műemlékvédelmi hivatal által elkészített leírása szerint domboldalban szabadon álló, utcai homlokzatán földszintes, kert felöli részén egyemeletes, téglalap alaprajzú építmény volt. Utcai, földszintes homlokzata 2+A+2+1+A+1+2+A+2 osztatú, középen rizalitszerűen lépett elő az 1+A+l osztású rész. Félköríves záródású kapu előtti kocsialáhajtóját két páros ión oszlop tartotta, felette mélytükrű timpanon húzódott. A rizalit szélein elhelyezett pilaszterek ugyancsak ión fejezetesek voltak. Nyílászárói félköríves keretelést, a szárnyak falai sávozást kaptak. Hátulsó, emeletes homlokzata 6+5+6 tengelyezéssel készült. Enyhén előrelépő, oromzat nélküli középrizalitjának emeleti része a kastély legszínvonalasabban kiképzett részévé vált. Félköríves záródású ablakait ión fejezetű pilaszterek kereteitek, a szárnyablakok egyenes szemöldökpárkányt kaptak. Földszinti, sávozott részén alacsonyabb ablakokat helyeztek el, középen félköríves záródású kapu nyílt. Az építkezésekkel párhuzamosan indultak meg az úgynevezett angolpark telepítési munkálatai is, amelyben a faragott, római kori sírkövek számára műrom épült. (Az 1806-ban készített verebi térkép alapján ez a kastély még biztosan nem állt, helyén egy L alakú építmény látható.) Az építkezést követő karbantartási-felújítási munkálatokra is utalnak Verebi Végh János hitelfelvételei. A Magyar Földhitelintézettől 1895-ben felvett 256 ezer és az 1898-ban igényelt 44 ezer korona, továbbá az 1902-ben a Fejérmegyei Takarékpénztár által biztosított 126 ezer korona kölcsön fedezetet nyújtott az uradalom modernizációjára, karbantartására s az épületek felújítására. Marosi Arnold 1932-ben elkészített leírásában az úri lak „erősen völgyoldalra építve a kert felé emeletes, az utcai oldalon csak földszintes. Alaprajza méreteiben és elgondolásában egyaránt kifejezője annak a pusztán egyszerűségnek, mely - sokáig zenei életünk egyik gócpontja volt - és mindenkori lakóit jellemezte." Verébre 1942-ben vezették be a villanyvilágítást, ekkor a kastélyt ismét felújították.