Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Az ágaskodó oroszlán oltalmában [Vitek Gábor]

AZ ÁGASKODÓ OROSZLÁN OLTALMÁBAN A Fejér vármegyei nemesi összeírások és egyéb kútfők tükrében a XIX. század hajnaláig a Verebi Végh család mellett nemesi réteg nem létezett Vereben, még 1809-ben sem írtak össze egyetlen nemesi családot sem. Az elsó' nemesember, akit az összeírok 1813-ban feljegyeztek, a húsz esztendős Palásty János számtartó, azaz uradalmi gazdatiszt. Feltehetőleg elvándorolt vagy utódok nélkül elhunyt, talán nemességét nem tudta hitelesen alátámasztani, ugyanis 1836-ig a Verebi Végh családon kívül más nemes famíliát Vereben nem rögzítettek az armális („litterae armales"-szel, címeres levéllel nemesített) nemesek közt. 1832-ben a Verebi Véghekkel együtt három, 1836-ban öt, 1839-ben hat, 1843-ban pedig ismét öt a nemes családok száma. 1832-ben verebi nobilis Körmendy Gábor református prédikátor és Szombathy Ferenc „helybeli" jegyző. 1836-ban Vörös Bálint református lelkipásztor, Bubla Gábor számtartó, Simon János ispán (uradalmi tiszttartó) és Szombathy Ferenc jegyző. Három évvel később Bubla Gábor, Beregszászi Dániel református tanító, Simon János ispán, Szombathy Ferenc jegyző és fiai; Ferenc és Eduárd (Ede) római katolikus tanító, valamint Vörös Bálint. 1843-ban - Verebi Végh János vármegyei tiszteletbeli főjegyző mellett - László József és fia, Pál, Odor Péter, Szombathy Ferenc és fiai; Ferenc, József, Károly, Ignác és Eduárd (Ede), továbbá Tubol István képviselték a nemességet Vereben. A famíliák túlnyomó többsége különböző vármegyékből és községekből érkezett. A kihalt dunántúli Ódor nemes dinasztia két tagját; Istvánt és Balázst már 1630-ban összeírták a Zala vármegyei Medgyesen. 1655-ben Péter Komárom vármegye szolgabírája, Ferenc 1719-ben, Pál és László pedig 1751ben nyert nemesi bizonyítványt Szombathelyen. Az 1754-1755. évi országos nemesi összeíráskor Fejér vármegyében Jánost rögzítették a nemesek között. A László család címeres nemeslevele 1652-ben keletkezett, 1754-1755-ben Fejér vármegyében Istvánt és Jánost írták össze. A verebi Bubla család Nagy Iván szerint a Nógrád vármegyei Bublák egyik dunántúli ágazata. Kempelen úgy értesült, hogy az ábrahámfalvi Bubla nemzetségből az 1754-1755. évi or-