Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)
A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]
szereléssel ugyan, de ellátták kötelezettségeiket. Mezőgazdasági munkába való bevonásuk miatt a gyermekek, különösen ősszel és tavasszal az iskolába járást gyakran elhanyagolták. A továbbtanulás lehetősége - biztosítottsága ellenére - éppen ezért sem nyújthatott ösztönző kilátásokat a felemelkedésre. Azt követően, hogy Fejér vármegye területe 1944 őszén hadszíntérré vált, október közepén az oktatás szüneteltetését határozták el. A népiskolák épületeibe magyar és német katonai alakulatokat helyeztek el, majd a szovjet csapatok vették birtokba az intézményeket december 22-én. Január első napjaiban a szovjet katonai igazgatás képviselője összehívta a községi elöljáróság tagjait; Varga Lajos jegyzőt, T. Szabó Lajos bírót és Kampis István írnokot, s az élet megindítására szólította fel őket. Az iskola oktatóit; Szabó Bélánét és Czégér Endrét is utasította a tanítás haladéktalan megkezdésére. Negyedszázad elteltével, a tanítónő visszaemlékezéséből ismert, hogy az iskolaépület súlyos károkat szenvedett: ablakai hiányoztak, bútorai megrongálódtak, s a tantermeket helyre kellett állítani ahhoz, hogy a kiesett oktatási időt pótolják. A szervezett oktatás a római katolikus iskolában 1945 tavaszán kezdődött újra. Ezzel párhuzamosan a szülők eltakarították a romokat, az asztalosok, ácsok ideiglenesen berendezték a tantermeket. A református iskolában tanerőhiány miatt csupán az 1946-1947-es tanévben indult meg az iskolai élet. A Székesfehérvári Tanfelügyelőség által az 1947-1948. tanévről készített adatgyú'jtőívek részletesen feltárták az általános iskolák oktatási körülményeit, utalva a háborús esztendők eseményeire is. Az 1932-ben átalakított református iskola a világháború során súlyosan megsérült, felszerelése, anyakönyvei és egyéb nyilvántartásai megsemmisültek. Helyreállítása még 1948 nyarán sem fejeződött be. Taneszköz-készlete 1948-ban mindössze egy-egy földgömből, számológépből és falitáblából, valamint öt térképből állt. A csákvári anyaiskola fiókintézményeként működő, nyolc évfolyamos verebi református iskolában tanítóhiány miatt az 1945-1946-os tanévben a tanítás szünetelt. Az iskolát 1946-1947-ben 72, az 1947-1948-as tanévben hetven; 48 alsó és 22 felső tagozatos diák látogatta. Összehasonlításként, 1880 körül a tanulók száma meghaladta a 130at. A dokumentum tanúsága szerint az iskola keretein belül a világháborút követő esztendőkben is színvonalas ifjúsági élet folyt: „Szavalatokkal, énekszámokkal közreműködtek egész év folyamán a hetenként tartott vallásos estéken, művelődési előadásokon. A község által szervezett hazafias ünnepen [a tanulók] közreműködtek négy alkalommal, két gyermekszíndarabot előadtak." 1947 novemberében műsoros estet szerveztek a hazatért hadifoglyok tiszteletére. A tanulók 1947-1948. évi megoszlását az alábbi táblázat mutatja:
