Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]

Az általános iskola III. osztálya (1957-1958) Lukács Gizella tanítónővel ló és rendszeresen működő jegyzői hivatalról. A legfőbb hivatali szerv hozzájárulását adta, s egyben megbízta a főszolgabírót, hogy teremtse elő a feltételeket a jegyzői hivatal létesítéséhez, s a jegyzőválasztás végrehajtásához. Vereb első önálló jegyzője Nagy Áron (1861-1864) református rektor lett. Az 1884-ben elkészített kataszteri birtoktelekkönyv és térképvázlat alapján a református iskola és tanítói lakás a mai református lelkész hivatala, a római katolikus iskola és tanítói „lakház" pedig a mai általános iskola helyén állt. Megfordultak Vereben jeles, tudományos munkásságukkal elismerést szerző, a település hírnevét öregbítő személyiségek is. Verebi Végh Ignác kastélyában házitanítóskodott Érdy János (1796-1871) jogi doktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Vácon, Esztergomban és 1814-től a felvidéki Nagyszombatban folytatta gimnáziumi tanulmányait, ez utóbbinak 1815-1816-ban novíciusa. 1817 és 1818 között a győri akadémia bölcseleti hallgatója, ahol Engelhardt Anzelmtől bölcsészet-, Czinár Mórtól természettant, Orray Kajetántól pedig történelmet tanult. Állam- és jogtudományi tanfolyamot végzett 1820-ban a győri akadémián, ahol tudományos munkatársi kapcsolatba került Fejér Györggyel. 1820-1821 között törvénygyakornok (patvarista), s a Győr vármegyei törvényszék üléseit látogatta. 1821-ben Pesten Halácsy László személynöki ítélőmester mellett királyi táblai jegyző, majd 1822-ben jogi doktorátust szerzett. „Nem készült az ügyvédségre, mert