Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Haza a magasban [Vitek Gábor]

Az 1867. szeptember 16-i, a templom szomszédságában kiütött tűzvészben a templom és a torony tucatnyi lakóházzal együtt kiégett. Az egyháztagok vezetésével megkezdődött az adományok gyűjtése. A testvéregyházak, az uralkodó (I. Ferenc József négyszáz forintot küldött) és a helyiek áldozatvállalásából 8375 forintból magas falazatú, cserép héjazatú templomot emeltek. Öreg János lelkipásztor (1866-1874) még egy székesfehérvári jótékony hangversenyt is szerveztetett, amelyből 777 forint folyt be. A templomot Ney Béla pesti építész tervei alapján Berenbach Alajos tatai építőmester építette közel kilencezer forintból, az asztalos munkálatokat Schell Lipót komáromi mester irányította. Felszentelésére 1870. november elsején került sor. Mint bölcsészdoktor és akadémiai tanár, Öreg János (1838-1911) kivételes tehetségű lelkipásztora volt a településnek. Iskoláit 1847-től Budán kezdte, ahol német nyelvet, majd 1850-ben a pápai gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol latint tanult. „Mint ügyes rajzoló és szépen író - írja róla Szinnyei József - a gymnasium hat alsó osztályában szépírás- és rajztanítóvá lett még tanuló korában." 1856-1859 között a pesti protestáns papneveldében szívta magába a teológiai ismereteket, majd tanító káplánként alkalmazták. 1861-től az utrechti egyetemen teológiát, klasszika-filológiát és bölcseletet hallgatott, a szünidőkben Brüsszelben és Párizsban a francia nyelvet tanulta. 1863-tól a szentesi gimnázium latin és görög nyelvi tanára, két évvel később pedig a verebi gyülekezet segédlelkésze, 1866-tól lelkésze. „Itt töltött hivataloskodásának legszebb emléke - emlékezett meg róla a történetírás - a tízezer foA református templom szószéke (2003) Az Úrasztala B. Szabó Lajos adománya (1912)