Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Haza a magasban [Vitek Gábor]

Nánási Mihály rektor rajza a református egyház házassági anyakönyvében (1785) Az 1786. január 18-i anyakönyvi feljegyzés szerint a törökök 1683. évi bécsi hadjáratát követő veszély elmúltával visszatért hívek 1685-ben új templomot emeltek: „A mi templomunk legelső fundálásának kezdete találtatott százegy esztendősnek, építtetvén legelsőbben 1685. esztendőben Budának a töröktül lett megvétele előtt való esztendőben." Udvardi Pál szolgálata idején, másodszori visszatérését követően a gyülekezet 1690-ben építette fel sövényfalú (vesszőfonatú), torony nélküli templomát. Az 1747. évi veszprémi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint már „van egy ezüst paténájuk [tál, tányér] és egy egylábú haranglábon egy negyven fontos harangjuk". A Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1714-ben a váli római katolikus plébános, Földvári Dömötör Ferenc hatáskörébe utalták a verebi református egyházat. Földvári elüldözte a váli prédikátort, s elvette egyházától templomát is, de sem a verebit, sem pedig a sukoróit és gyúróit nem érte hasonló sors, holott földesurai a rekatolizáló törekvésű komáromi jezsuiták voltak. Az 1721. évi jegyzőkönyv a verebi „helvétusok" sanyarú helyzetét ábrázolja. A tanúk vallomása szerint „a reformátusok kénytelenek a jezsuitáknak parancsolatjából évenként 8 forintot és 8 mérő búzát fizetni a vaáli plébánosnak, jóllehet az nekik nem szolgál". Kényszerítették őket büntetés terhe mellett a római katolikus ünnepek megtartására: „Somogyi György is - vallották a tanúk - Boldogasszony napján a veremből hogy búzát szedett, 6 forintokat hú-