Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Súlyos örökség [Dakó Péter]

Év Forduló Szavazó polgárok száma névjegyzékben Területi listás szavazókör Egyéni választókerület Leadott Érvényes Leadott Érvényes 1990 1 572 295 292 295 288 2 580 _ _ 193 191 1994 1 584 339 338 339 336 2 588 — — 267 266 1998 1 617 255 254 255 250 2 618 — _ 245 240 2002 1 621 388 387 388 386 2 621 400 399 Az 1990 őszén megtartott önkormányzati választásokkal ténylegesen is megkezdődött a magyar parlamentarizmus új korszaka. A két fordulóból álló választás részvételi küszöbét a törvény negyven százalékban határozta meg, a polgármester személyét a megválasztott képviselő-testület tagjai külön szavazással, a képviselő-testület alakuló ülésén döntötték el. Az 1994. december elsején tartott önkormányzati választások már a módosított önkormányzati törvény alapján zajlottak. A részvételi küszöböt nem határozták meg, a polgármester személyét a szavazópolgárok közvetlenül választották, lehetőség nyílott kisebbségi önkormányzatok megalakítására is. Az önkormányzati választásokról összességében megállapíthatjuk, hogy országos viszonylatban a kisebb települések döntéseiben a pártok befolyása alacsony volt; a társadalom a személyekre szavazott, s a választási eredmények a független jelöltek elsöprő sikerét eredményezték. (Vereb község megválasztott képviselő-testületeinek névjegyzékét lásd a Függelék XIX-ben.) A „dolgozó nép nevében" intézkedéseket, döntéseket hozó egypárt- és tanácsrendszer súlyos örökséget hagyott a demokratikus jogállam kiépítőire. Az anyagi és erkölcsi rehabilitáció szinte a társadalom egészét érintette; a kárpótlás és kárrendezés végrehajtása elhúzódott a rendszerváltoztatástól napjainkig. A tanácsi rendszer megalakulása utáni évtizedekben különböző állami intézkedések alapjaiban csorbították az állampolgárok magántulajdonát. A volt tulajdonosok részéről erőteljes igény jelentkezett az igazságtalanul okozott egykori sérelmek, károk orvoslására. Az államnak erkölcsi kötelessége volt, hogy a sérelmet szenvedettek anyagi kárpótlásáról gondoskodjék. Ezt nem az ingatlanok és ingóságok visszajuttatásával, hanem a volt tulajdonosok részleges kárpótlásával orvosolta. A kárpótlás szabályait az 1991. évi XXV törvény állapította meg, amelyet az Országgyűlés 1991. június 26-án fogadott el. A kárpótlási eljárás lebonyolítását területi szinten az első fokon eljáró fővárosi illetve megyei kárrendezési hivatalok látták