Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A dolgozó nép nevében [Dakó Péter]

Időközben a községi tanács összetétele is megváltozott. Az 1954. november 28-án megtartott tanácsválasztáson a 718 verebi szavazópolgár közül 678 fő a népfront jelöltjére szavazott. Az eddig 31 főből álló tanács tagjainak száma 19 főre csökkent. A község népessége ekkor 977 fő, a megművelt földterület 3932, ebből a szántóterület 2744 katasztrális hold volt. 1956 nyarára, kora őszére országszerte feszült helyzet alakult ki. A törvénytelenségek, politikai gyilkosságok a végletekig fokozták az elégedetlenséget. A második világháború utáni Magyarország máig is kiható, nemzedékek gondolkodásmódját meghatározó eseménye lett az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc. A budapesti forradalmi események híre, amelyet a Székesfehérváron és Budapesten dolgozó verebi lakosok terjesztettek, az esti órákban jutott el Verébre. A fővárosi diákok és munkások tüntetése rokonszenvet váltott ki ugyan a lakosság körében, de tanácstalanul álltak az események előtt. „Az egyetemi ifjúság egy sor olyan követeléssel lépett ki az utcára, amely tényleg helytálló volt." Október 25-én érkezett a községbe Szénási Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója, aki felvette a kapcsolatot testvérével, Szénási Sándor református lelkésszel és több helyi lakossal. Október 28-án nagygyűlésre hívták a község lakosságát, ahol ismertették a budapesti eseményeket, és felolvasták az egyetemisták 12 pontból álló követelését. Az összegyűltek a nemzeti bizottság megalakítását követelték. „Községünkben is megalakult a nemzeti bizottság, melynek a megválasztásában egy kicsit sem mutatkozott meg a demokratikus választási alapelv érvényesülése. Volt egy-két hangadó, akik beszéltek, de a jelenlevők többsége csak hallgatott és nem cselekedett... Az új nemzeti bizottság, habár összetételében voltak hibák, mégis igyekezett a rend és nyugalom biztosítására törekedni" - jellemezte tevékenységüket 1957-ben a községi tanács. A bizottság elnöke Marton Ferenc, tagjai Szabó Dezső, Veszprémi Mihály, Török János, Szabó Dániel, Hetesi Benő, Jámbor Sándor, Harangozó Ferenc és Szabó János voltak. Október 29-én újabb gyűlésre került sor, ahol a nemzetőrség megalakításáról döntöttek. A 12 tagú nemzetőrség parancsnoka Tóth János lett. Viszonylagos rend és nyugalom jellemezte a községet, atrocitásokra és tettleges bántalmazásra a későbbiekben sem került sor. A községi tanács megállapítása szerint „önkényesség és felvásárlási láz" mutatta a lakosság általános hangulatát. Az országos eseményekhez hasonlóan a termelőszövetkezeti tagok is a felszámolás mellett döntöttek, de csak a Vörös Csillag termelőszövetkezetből lépett ki húsz fő. „A gazdasági felszereléseket, valamint az állatállományt nagy mértékben szétosztották." Az általános rend hiányát kihasználva néhányan „garázdálkodtak a határban", illetve „az állami gazdaság felsőmajori üzemegységéből elloptak 3 pár komplett lószerszámot és 2 darab pokrócot". A Vértesaljai Állami Gazdaságban négy tagú munkástaná-