Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A dolgozó nép nevében [Dakó Péter]

Az 1950-es évek beszolgáltatási rendszerének lényegét, a kulákság háttérbe szorítását, a kollektivizálás előmozdítását a községi tanács a „kor szellemében" készült aratási-cséplési terve példázza a legjobban. „Ahhoz, hogy ezeket a munkálatokat eredményesen el tudjuk végezni, meg kell ismertetni dolgozóinkkal az osztályharc minél nagyobb kiéleződését, le kell lepleznünk a kulákság mesterkedéseit, az ellenség kártevő tevékenységét, minden esetben le kell súly tani a Kormányunk által kiadott rendeletek alapján azokra a kulákokra, spekulánsokra, akik szabotálni akarják dolgozó népünk vívmányait, hátráltatni akarják ötéves tervünk megvalósítását, a mezőgazdaságunk szocialista fejlődését. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nép ellenségei, a kulákok, ha nem is nyíltan, de burkolt formában támadni fognak, minden eszközt megragadnak, hogy békés építő munkánkat veszélyeztessék." A „dolgozó nép nevében" történő hatalomgyakorlás kulák-listákat, az iparosengedélyek, a kereskedők jogosítványainak megvonását, a mezőgazdasági ingatlanok és lakóházak államosítását, a termelőszövetkezeti csoportok erőszakos szervezését jelentette. „Nem vitás az, hogy szigorúan az önkéntesség elvének betartását kell szem előtt tartani, de ez nem jelenti azt, hogy magukra hagyjuk a dolgozó parasztságot és megvárjuk azt, amíg majd a fejlődés során saját maguk elhatározzák a belépést [a termelőszövetkezetekbe]" - állapította meg a községi tanács 1956 februárjában. Az országosan meghirdetett termelőszövetkezeti mozgalom Verebén is követőkre talált, amely hosszú évtizedekre meghatározta a község gazdasági és társadalmi viszonyait. 1949. november 30-án alakult meg a Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoport 41 fővel és 406 katasztrális hold földterülettel. Még ugyanebben az évben megalakult a Gyűrűsaljai Állami Gazdaság, amely 330 katasztrális holdon kezdte meg gazdálkodását. (A Fejér Megyei Földhivatal 1950. júniusában „Végh László és Endre volt verebi tulajdonosoktól a 42 637/1949. számú véghatározattal elkobzott.. .vagyontárgyakat és épületeket, valamint a földalap tulajdonát képező épületet a Gyűrűsaljai Állami Gazdaság részére" juttatta.) A mind türelmetlenebb és erőszakosabb utasítások hatására a termelőszövetkezetek létrejötte töretlen maradt. A korszak „demokratikus" jellegéből fakadóan az egyéni gazdálkodók és tulajdonosok „felajánlották" mezőgazdasági ingatlanaikat és eszközeiket a közös gazdálkodás céljaira. A felajánlások okai különbözőek voltak: a gazdálkodó engedett a külső kényszernek, vagy valójában nem tudta megművelni termőföldjét és kénytelen volt a közös gazdálkodást választani. 1951-ben a Kossuth és a Béke, 1953-ban a Búzakalász termelőszövetkezet alakult meg. Az 1951. november elsején betagosított földterület szerint a Vörös Csillag 419, a Kossuth 670, a Béke termelőszövetkezet 221 holddal rendelkezett. A Vértesaljai (korábban Gyűrűsaljai) Állami Gazdaság már 835 holdon gazdálkodott, valamint 295 munkást és 54 alkalmazottat foglalkoztatott. Az állami és a szövetkezeti gazdaságok együttesen 2145 hold nagyságú területet öleltek fel.