Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

BÁRÓ FIÁTH MIKLÓS (V. G.)

1672 óta abai birtokos Fördős Mihály Katalin nevű leányát vette feleségül, s ezzel a Fiáth család Abán lett birtokos. 1699-ben nádori parancs és adomány alapján Fördős Mihályt és Fiáth Jánost iktatták be az Aba községhez tartozó Kajtorpuszta birtokába, később Mihály halálával annak részét is Fiáth János örökölte (két világháború közötti elnevezése Fiáthkajtor), majd még ugyanekkor - szintén a Fördős család révén - a Fiáthok birtokába jutott Pötöllepuszta (Petellepuszta) is. Az 1702. évi összeírás szerint Dajapusztát Fördős Mihály mellett Fiáth János birtokolta. 1740-ben - az 1725ben Fejér vármegyei táblabíró - Fiáth Ferenc tulajdonát képezte Szered-Szentmárton, Alsó- és Felsőtöbörzsök, Hantos és Kert (Kerth) puszták, amely területeket 1759-ben Fiáth János és Ádám fia birtokolta. 1691-ben adományul nyeri báró Hochburg János főhadiszállító Mór községet s vidékét 34 helységgel, beházasodás útján e nagy terjedelmű birtokon utódai lettek leányágon többek között a gróf Lamberg, báró Luzenszky és Fiáth családok. 1740-ben Bőgöd és Szentiván birtokosai a Fördős és Fiáth nemzetség, az 1745. évi összeírás római katolikus földesúrként említi Abán Fiáth Ádámot és Ferencet. 1748-ban a Fiáth család - arra hivatkozva, hogy jogbiztosító iratai elvesztek - új adományt kér Abára, melyet július 2-án gróf Pálffy János nádor meg is erősít. A nova donatio szerint a Fiáth család már régóta a falu fele részének tényleges birtokosa, név szerint említi az adománylevél többek között a volt Fejér vármegyei táblabíró Fiáth Ferencet is. A beiktatást a pannonhalmi konvent végezte. Az 1768. évi abai úrbérrendezés szerint a község földesura a Fiáth és Fördős család. Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás alkalmával készített lajstromban Fejérben, Székesfehérvárott „nemzetes Fiáth Ádám úr" mellett Győr vármegyében Fiáth Ferenc megyei főjegyző neve fordul elő az igazolt nemesek között. 1777-ben Fiáth János Fejér vármegye alispánja, Lázár abai birtokos. Fiáth Lázár (1739-1825) huszárfőhadnagy, több vármegye táblabírája, ítélőtáblai ülnök Dants Teréziával kötött házasságából született fiaival a család törzséből három ág különült el, Józseffel tartjuk számon a bárói ágat. Az 1818-1821. évi nemesi összeírás 102 abai nemest említ; Fiáth Lázárt s fiait, József császári és királyi kamarást, táblabírót, György császári és királyi kamarást, kapitányt és Péter „hites ügyvéd"-et. Az 1828. évi nemesi összeírásokból Abán találjuk József császári és királyi kamarást (fiai János, Ferenc, Lajos, bárói ág), a Sopron vármegyei Mihályiban Jánost, Györgyöt (fiai Imre, Lázár) és Pétert, Kishantoson Jánost és Pétert. Az 1843. évi nemesi összeírásban Abán József császári és királyi kamarás fiaival Jánossal, Ferenc Fejér vármegyei alispánnal, Lajossal és Györggyel, Kis- és Nagyhantoson János, Péter, István és Pál szerepel. A század derekán abai földbirtokos Fiáth György, majd a század végén Fiáth Imre, 1931—1932-re az abai Fiáth-ág elszegényedett, birtokait eladta. A török kiűzését követően Hantos és Kert puszták legkorábbi birtokosa a Csajághi család volt, itteni ágának kihaltával Fiáth János a kincstár jogán szerezte meg a praediumokat, 1743-1744-ben ugyanezen puszták birtokosa Fiáth Ádám. A Fiáth család a XVIII. század elejétől egészen a második világháború befejezéséig birtokos volt Hantoson, tagjai közül többen fontos szerepet vittek a vármegye életében. Középhantos neve először 1844-ben bukkan fel, kialakulása azzal függ össze, hogy Hantoson a XVIII. század óta jelenlévő Fiáthok birtoka két önálló részre különült el. Már 1831ben Kishantost Fiáth István és Péter megosztva birtokolja, s a későbbiekben a birtok-