Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A VÁRMEGYE PECSÉTJE, CÍMERE, TÖRTÉNETI ZÁSZLÓI (V. G.)

zászló mérete 120x80 centiméter. Anyaga egylapos, jelenleg drapp selyemdamaszt, de a visszahajtott részeknél látható eredeti zöld színe. Körben selyemrojt, mindkét oldala azonos. Olajfestményen kétfejű koronás sas mindkét lábával kardot fog, testének közepén koronás magyar kiscímer, felirata a festmény alatti évszám. A halványzöld bársony zászlószalagot aranyszínű rojt és díszszalag keretezi, végén babérágak között aranyfiitteres hímzett felirat „PRO DEO ET REGE PATRIA", átellenben „MARIA THERESIA COMITATUS ALBENSIS ANNO 1797." A másik 1797. évi fecskefarkú zászló nagysága 110x70 centiméter. Anyaga egylapos zöld selyem, körben selyemrojttal, ovális festett kép felett és alatt szalagszerű feliratokkal. Egyik oldalon ovális keretben a magyar kiscímer, felette „VITÁM ET SANGUINEM", alsó felirat „ANNO 1797". Másik oldalon Fejér vármegye címere, felette kopott felirat „PRO REGE ET PATRIA", címer alatt „COMITATUS ALBENSIS". A kisebbik 1810-es téglalap alakú zászló 135x140 centiméter nagyságú, anyaga három részből összevarrt egylapos nyers színű selyembrokát. A textillapban 55x65 centiméteres ovális festett olajkép Fejér vármegye címere, körben hímzett búzakalász-motívum. Szélén négyszögletesen körbefutó díszsor farkasfog tulipánokkal, beljebb arannyal festett tölgyfakoszorú keretezi. A sima mezőben elszórtan kis festett virágok, kép felett évszám, alatta festett felirat „L. R. CVS ALBENSIS". A nagy kép alatt kis mezőben Székesfehérvár címere, hátoldalon ovális olajképen Magyarország középcímere. Körbefutó díszítései hasonlóak a színoldalhoz, de évszám és felirat nélkül. A nagyobb 1810-es téglalap alakú zászló mérete 135x150 centiméter, három részből összevarrt egylapos nyers színű selyembrokát. Közepe körben festett, a képet keretező díszítés ezüst és színes szállal hímzett. Egyik oldalának felső mezejében évszám, alsó mezőben: „L. R. CVS AL(BENSIS)". A kép alatti alsó mezőben hiányos, roncsolt állapotban Székesfehérvár címere, a hiányzó ovális olajképet színes fonallal és ezüstszállal hímzett levélkoszorú keresztezi. A zászlón négyszögletesen körbefutó festett díszsor, beljebb ezüstszállal hímzett tölgyfakoszorú, a sima mezőben elszórtan hímzett ezüstvirágok. Hátoldalán a középső festett képen és az alsó mező közepén egy másik, később felvarrt magyar kiscímer. Az általános nemesi felkelés (exercitus generalis, insurrectio) kezdetei már az 1222-ben kiadott Aranybullában megtalálhatók a királyi serviensek hadba vonulási kötelezettségei között. Az első, Fejér vármegyei részvétellel lezajló nemesi felkelés a Mária Terézia által 1741. október 14-én elrendelt insurrectio felállításával történt. Az 1742. és 1744. évi nemesi felkelések városi és vármegyei története összekapcsolódott, ugyanis előbbi katonáit utóbbiba osztották be, s vármegyei vezetés alatt városi zászlóval vonult táborba a mintegy negyven főből álló fehérvári katonaság is. Fejér vármegye az insurrectio felállításával kapcsolatosan 1742. január 23-án egybehívott kisgyűlésen erősítette meg Lipthay Ferenc alispánt alezredesi, Salamon Farkast zászlótartói tisztségében. A helytartótanács 1741. december 26-i kimutatásai szerint Fejér vármegye 244 gyalogos katonát állított ki. A nemesi felkelés 1742 márciusában Holicsnál, májusban Olmütz mellett szenvedett vereséget a porosz haderőtől, az elesett Lipthay utóda Salamon Farkas lett, zászlótartóvá Gregorovits Pált nevezték ki. Fejér vármegye az 1744. szeptember 9-i közgyűlésen határozta el az előző hónap 8án összehívott insurrectio felállítását. A vármegye 200 lovast állított, parancsnoknak