Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A VÁRMEGYE PECSÉTJE, CÍMERE, TÖRTÉNETI ZÁSZLÓI (V. G.)

rúdhoz erősített, gyakran jelképekkel, képekkel vagy címerekkel, esetleg jelmondatokkal, feliratokkal ellátott, egy- vagy kétlapos textilanyag. Mindenkor valamely személyhez vagy csoporthoz tartozó jelvény, melyet tulajdonosai nagy becsben tartottak, éppen ezért elkészítési költsége is tetemes. Napjaink 90 darab történeti zászlós emlékét Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum zászlógyűjteményében (41), valamint római katolikus templomaink zömében (49) találjuk. A kollekció a többségében egyházi-körmeneti zászlók mellett nemesi felkelési, céhes és iparos-egyleti zászlókat tartalmaz. Fejér vármegye címerének értékes történeti forrásai a vármegye címeres zászlaja, a vármegyei nemesi felkelési, céhes illetve egyesületi zászlók, de jó néhány olyan példány is fennmaradt, amelyek a vármegye címerét, esetleg annak motívumait viselik magukon. Az 1596. évi XI. törvénycikk elrendelte, a vármegyék tulajdon zászlóval rendelkezzenek, amennyiben a vármegyei nemesi felkelés csapatainak „...minden vármegyében külön kapitányuk és külön zászlójuk legyen". Fejér vármegye címeres zászlaja a XVIII. század első feléből ismert, az 1742. és az 1744. évi vármegyei nemesi felkelő sereg e zászló alatt vonult hadba. 1790 februárjában a nemesi küldöttek ugyancsak ezzel a zászlóval mentek Budára, hogy a Bécsből hazaszállított Szent Koronát méltóképpen fogadják. 1797-ben, majd 1809-ben a Napóleon ellen felvonuló nemesi felkelők is a vármegyei zászló alatt gyülekeztek s indultak hadba. Ezt a zászlót lobogtatta a szél a pákozdi csatamezőn 1848-ban, a vármegye küldöttsége ezen zászlóval köszöntötte 1867-ben a Budán királlyá koronázott I. Ferenc Józsefet és 1916-ban IV. Károlyt. A millenniumi ünnepségen, 1896. június 8-án, Budapesten a vármegyei zászló jelképezte Fejér vármegye lakosságát, miként Szent István halálának 900. évfordulóján, az 1938-ban tartott ünnepségeken is. Fejér vármegye jelképei, a címer és a zászló a XIX. század elejétől nemcsak díszítő elemként jelentek meg, hanem kapcsolódtak a hely szelleméhez is. A vármegye címere díszítette s díszíti ma is a vármegyeháza oromzatát, de ugyancsak használták a jelképet a vármegyei alapítású intézmények és intézetek. A pecsétet tartó arany-zöld zsinórok a vármegyei színeket, azaz Fejér vármegye zászlaja (XIX-XX. század fordulóján)