Gulyás Antal: Fejér megye népoktatásának története 1944-1948 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 27. (Székesfehérvár, 1999)

FEJÉR MEGYE 1944-1945 FORDULÓJÁN - A MEGYE ISKOLÁINAK ÁLLAPOTA

Csabdi községben a súlyos harcok csak romokat hagytak az iskola helyén. Tabajd községben az országúti hidat robbantották fel a visszavonuló németek. A robbanás az egész falut megrázta. A robbanás áldozata lett a katolikus iskola is. A csóri római katolikus népiskolát a VI. honvéd hadosztály 1945. október 5-én lefoglalta. így 111 tanuló maradt az 1945/46. tanévben iskola, tanítás nélkül.

24 Gyúró községben az evangélikus iskolát 1944. december 23-án a németek rommá lőtték. Azonban államsegéllyel és a Siemens-gyár falujárói újjáépítették. Az építést Nagy Lajos lelkész irányította, aki egyben a nemzeti bizottság elnöke is volt. A helyreállítás után a Friedrich Siemens Müvek Üzemi Bizottsága is meghívta a Fejér vármegyei tankerületi főigazgatót: „...hogy a Magyar Köztársaság ezúton is bebizonyítsa, hogy a városi dolgozók a falu segítségére sietnek, hogy hazánkban a népi demokráciának új szellemű ifjúságot neveljünk."

25 Soponya községhez tartozó tarnócapusztai állami népiskola a harcok során teljesen megsemmisült

26 - jelentette a főigazgatónak Zalai Ernő tanfelügyelő. Vérteskozmán a háború alatt igen súlyos harcok folytak. A falu többször gazdát cserélt. A támadó szovjet csapatok géppuskája az iskola fala alatt volt beásva.

27 Vértesacsán a német csapatok szállták meg az iskolát. Távozásukkor felégették azt.

28 A felcsúti iskolát a harcok során istállónak használták. Padozata teljesen tönkrement. A bicskei iskola épületében kórházat rendeztek be. „Jelenleg az iskolában a rom és szemét eltakarítás és fertőtlenítés folyamatban van a szülők és a növendékek segítségével. Rövid időn belül négy osztályt használhatóvá tudunk tenni" - írta Magyary Béla tanár Fejér megye tanfelügyelőjének.

29 A tankerületben a legnagyobb kár a székesfehérvári és a Fejér megyei iskolákat érte. Épületben 50%-ra, felszerelésben 80%-ra tehető a kár. Nagyobb a népiskoláknál, kevesebb a középiskoláknál. A várost ért pusztulást tükrözi az iskolák állapota is. A népiskolai tanulók oktatása az 1944/45. tanévben 14 épületben, 70 tanteremben folyt. A harcok miatt használhatatlan állapotban volt a Szent István iskola 23 tanterme, a Deák Ferenc utcai iskola 10, az Aranybulla úti iskola 4, a Máriavölgyi iskola 2, az Ezredéves iskola 5, az izraelita iskola 4 tanterme. Ezek az