Gulyás Antal: Fejér megye népoktatásának története 1944-1948 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 27. (Székesfehérvár, 1999)

A KÖZOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE, ÁTSZERVEZÉSE - A TANÍTÁS KEZDETE

mód van, derekasan részt kell biztosítani az ifjúságnak is. így nevelőd­hetnek rá igazán a közösség szolgálatára, a testi munka megbecsülésé­re. A folyó évben ez legyen a magaviselet elbírálásának egyik legfőbb szempontja, hogy mekkora kedvvel, buzgalommal sietnek a tanulók is­kolájuk segítésére." 53 Egy-egy iskola az év végi jelentésében ki is emelte, hogy a tanulók magatartási jegyének elbírálásánál mérlegelték a munkához való hozzá­állásukat. A közös nagy célért, közösen végzett fizikai munka bizonyá­ra elősegítette a miniszteri utasításban előírt és hangsúlyozott új nevelé­si eljárás gyakorlati megvalósítását. Ezek a háborús évek alatt felnövő gyerekek óhatatlanul többet lát­tak, és kényszerültek megérteni a felnőttek világát, mint az előttük járó generáció. Hamarabb váltak serdülőkké. 54 A diák és tanító viszonyát, különösen a serdülőkortól kezdve a megbeszélés, ne pedig a rideg utasítás jellemezze 55 - szólt az egyik mi­niszteri leirat. A fenti elv megvalósulása közvetlenül a háború után kez­dődött meg. Az értékelésnél is az egyik legfontosabb szempont volt. A székesfehérvári Koppány úti iskola I. osztályt tanító nevelőjének lelkes és fáradhatatlan munkájáról szólva külön kiemelte az igazgató: állandó családlátogatásai során a szülői háznál is támogatására volt a háború borzalmai és nélkülözései által fizikailag és idegileg nagyon megviselt kis tanítványainak. Az V-VI. osztály tanítójáról szintén elismeréssel szólt. Az iskolai és szülői ház közti kapcsolatot családlátogatásaival ál­landóan ébren tartotta. A VII-VIII. osztály vezetőjéről szólva dicsérő­leg mondta: a tanulókat öntevékenységre szoktatta. Tanítványai példá­san vették ki részüket az iskolai munkából. 56 Csabdin 1945 őszén már összetákolt padokon, olajos papírral „be­üvegezett" tanteremben, ahol az ajtót a pokróc helyettesítette, megindult a tanítás, mert a falu lakói társadalmi munkával kitakarították, kimeszel­ték, a falu asztalosai a padokat használhatóvá tették, a kőművesek az is­kola tetőzetét rakták fel. Lantos Imréné tanítónő házról házrajárva gyűj­tötte össze a tanulókat, és fáradtságot nem ismerve kezdett velük foglal­kozni. Nemsokára teherautók érkeztek Budapestről. Építőanyagot, szer­számot hoztak. Megindult a kopácsolás az iskola termeiben, aztán az is­kola körül. A munkások az egyik tanteremben dolgoztak, a másikban éj­szakára pihentek meg. Friss szalma volt a fekhelyük két héten keresztül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom