Gulyás Antal: Fejér megye népoktatásának története 1944-1948 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 27. (Székesfehérvár, 1999)

A KÖZOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE, ÁTSZERVEZÉSE - A TANÍTÁS KEZDETE

Az iskolák jelentős része a felső tagozatosok tanítását meg sem tudta szervezni. Szabolcspuszta a tanterem hiánya miatt jelentette: „A felső tagozat tanítását nem kezdhettük el, az alsó tagozat tanítását is csak tanteremváltással végezhetjük."

31 A pákozdi református iskola a sürgős tavaszi munkákkal érvelt: „Az iskolának csak az alsó tagozatát tudtuk berendelni." Velencén is hasonló gondról tettek említést: „A sürgős mezei munkák miatt a felső tagozatot beiskoláztatni nem lehet."

32 Az iskolák másik része megszervezte a felső tagozat beiskolázását, de hamarosan meg is kellett szüntetni a felsősök tanítását. Ercsiben az alacsony tanulólétszámmal indokolták ezt. „A felső tagozat 92 létszámából az első héten 18 jelent meg, ma már csak egy-kettő." Pedagógiai szempontból is helyesebbnek tartották, ha az alsó tagozat alaposabb képzést kap. Ercsi község római katolikus fiúiskolája már világosan kimondta: „A felső tagozat április óta nem jár, mert községünk helyzete olyan, hogy a szülők már nem nélkülözhetik nagyobb gyermekeiket."

33 Vértesacsáról azt jelentik, hogy: „A VII-VIII. osztályokból eddig senki sem jelent még meg tanításra."

34 Iszkaszentgyörgyön „a VII-VIII. osztályokban a mezei munkák miatt szünetel a tanítás."

35 Vértesbogláron sem jár iskolába a felső tagozat. „Most a férfi kéz még jobban hiányzik a mezei munkákból, mint valaha, a munkáskezet a gyermekeink pótolják.

36 Kislángon „a beiratkozott felső tagozat 80%-a nem jár iskolába."

37 Ercsiben a római katolikus leányiskolában „a felső tagozatnak 35%-a jár iskolába."

38 A jelentésben ugyan nem indokolták a mulasztást, de tudjuk, hogy a falusi háztartásokban a mezőn dolgozó anyák helyett nagyobbacska lányok végezték a házimunkát, és vigyáztak a kisebb testvérekre.

39 A nagyarányú mulasztás nemcsak a felső tagozatban jelentkezett, helyenként az alsó tagozatban is nehéz a helyzet. Ercsiben a római katolikus leányiskolában az alsó tagozatnak csak 60%a járt rendszeresen iskolába, míg a községi iskolában csak a tankötelesek 50%-a.

40 Magyaralmáson a tanulók fele nem járt iskolába. A tanító így jellemezte a kialakult helyzetet: „A szülőkhöz intézett többirányú felhívás sem járt kellő eredménnyel. Arra hivatkoztak, hogy igásállat híján kénytelenek földjeiket kézi erővel megmunkálni, és ebben nagyobb gyermekeik segítségére nélkülözhetetlen szükségük van."

41 Martonvásáron a beírt 466 tanulóból 251 járt iskolába.

42 Seregélyesen az őszi létszám 234 volt, s ebből tavasszal 84 jár rendszeresen iskolába.

43 Ve-