Gulyás Antal: Fejér megye népoktatásának története 1944-1948 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 27. (Székesfehérvár, 1999)

A KÖZOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE, ÁTSZERVEZÉSE - A MEGYÉBEN MŰKÖDŐ PÁRTOK ÉS A NEMZETI BIZOTTSÁGOK VISZONYA AZ OKTATÁS ÉS KULTÚRA KÉRDÉSÉHEZ

3. A KÖZOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE, ÁTSZERVEZÉSE A MEGYÉBEN MŰKÖDŐ PÁRTOK ÉS A NEMZETI BIZOTTSÁGOK VISZONYA AZ OKTATÁS ÉS KULTÚRA KÉRDÉSÉHEZ Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-én ült össze Debrecenben 230 képviselővel.

1 Az első napon a nemzetgyűlés szózatot fogadott el a magyar néphez: „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kijelenti, hogy kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa.

2 A szózatban az Ideiglenes Nemzetgyűlés a fasizmus elleni szabadságharcra és az ország újjáépítésére hívta fel a magyar népet, meghirdette a demokratikus átalakulást. Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter az 56.000/1945 VKM sz. rendeletében intézkedett a közoktatásügyi igazgatás megszervezéséről. Elrendelte, hogy a tankerületek területi beosztása az 1935. évi VI. tc. 1. §-a szerint áll vissza. A tanterületek főigazgatóit az 1935. évi rendeletben kiadott hatáskörrel ruházta fel. Rendeletének legfontosabb része, hogy a főigazgató tankerületében gondoskodik minden közvetlen rendelkezése alatt álló iskola működésének azonnali megnyitásáról. Az iskolák állapotáról jelentést kért. A háborús veszteségek a tanítókat is sújtották. Nagyobbik részük végigharcolta a második világháborút. A rendelet megjelenése idején is még katonai szolgálatot teljesítettek, vagy hadifogságban voltak. Ezért a tanerőhiány feloldásáról úgy rendelkezett a miniszter, hogy a főigazgatók beoszthatnak a tankerületükben olyan tanítókat, tanárokat, akik az 1937. december 31-én fennállott országhatáron túlról, de a visszacsatolás folytán magyar köz-