gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Egyetemi évek

bőrű, középkorú férfi, akinek megjelenése palástolta előadásának érdekességét. Kifejtette, hogy létezik egy évezredes tudományág, a radiestézia, amelyet varázsvessző formájában már sokan ismernek és használnak. Anyaföldünk negatív elektromossága a jobb vezetőképességgel bíró rétegekben és a föld alatti vízerekben, vízfolyásokban gyűlik össze. Ezek különböző hullámhosszú sugarakat bocsátanak ki - a nekik - sajátos szögben. Ezeket a fogékony lény észleli, kiszűrve - egy öreg rádió-kondenzátorhoz hasonlóan - a mindent körülvevő hullámok közül egy varázsveszszővel vagy pendulummal (kézi inga) a kisugárzásokat. Már évszázadokkal ezelőtt a Paracelsus néven jobban ismert Theophrastus Bombastus von Hohenheim rámutatott e sugárzásokra. A kínaiak a Krisztus előtti időkben rajzokban örökítették meg a jelenséget, de csak a XIX. és XX. században kezdődtek meg a komolyabb kutatómunkák. Franciaországban Mermet apát és Németországban egy Pohl báró voltak ezen újabb kori tudományág fő kezdeményezői. Számos teóriát állítottak fel, de csak a jelenkor tudja műszereivel ténylegesen bebizonyítani a sugarak létezését. Feltűnt, hogy e föld alatti vízfolyások keresztezési pontjainál a kisugárzás erősebb. Pohl fel is állított egy fokozati táblázatot, a tektonikus földrengés okozta rezgéserősséget meghatározó Richter-skálához vagy a hidrogénexponens PH-számításhoz hasonlóan. Ezek a sugarak befolyásolják környezetünket, az állat- és növényvilágot egyaránt, de bennünket is. Hatásuk egyenes arányban áll erősségükkel, az ember vagy állat természet adta érzékenységével, sőt egy bizonyos intenzivitásnál káros tüneteket is idézhetnek elő. A magasabb rendű állatvilágban - a homonideket is beleértve - a hatások különbözőek, az egyik• ben erősebbek, a másikban gyengébbek természetes adottságaiknak megfelelően. Például sokan nyugtalanabbul alszanak egy ilyen „kereszteződés" felett, és már az ágy áthelyezése is javulást eredményezhet. Néhányan bizonyára már tapasztalták, hogy a kutya nem akar megmaradni a számára kiválasztott helyen, de pár méterrel odébb már nem kifogásolja fekhelyét. Ezzel ellentétben a macskafajták és a vadméhek kedvelik az ilyen kereszteződéseket. Az erdőkben járatosaknak biztosan feltűntek azok a gyérebben benőtt foltok, kis tisztások vagy nyiladékok, amelyeket nem emberi beavatkozás okozott. Az, hogy a fagyöngy helyenként átlagon felüli számban fordul elő, az is állítólag kapcsolatban van eme alfa és béta sugarakkal. Az ilyen