gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)
Az interior
végét feltettük az ökrös szekérre és így húztuk hazáig. Útközben a majd másfél méteres átmérőjű fakerekek dobhártyát hasogatóan nyikorogtak a vastengelyeken, a rabszolgaidők emlékeit idézve fel, amikor is a kilométerre elhallatszó nyikorgás tudatta a hajcsárral, hogy a rabszolgák dolgoznak. Eusebió nem volt beszédes ember, kivételnek számított, ha néhány mondatot produkált. A favágásnál és a szállításnál is szótlan volt, magatartásán azonban éreztem, hogy valami nem tetszik neki, de ismerve már természetét, nem faggattam. Miután az új gerenda elkészült, a szomszéd fazendáról kölcsönzött csigákkal felhúztuk a régi helyére és hozzáláttunk a tető becserepezéséhez. Bár feltűnt, de nem gyanítottam az okát, hogy miért haladt ez a munka olyan szokatlanul gyorsan. A pajtát ünnepélyesen avattuk fel, jutalmul mindenki egy adag pingát (cukornádpálinkát) kapott, én pedig - mit tagadjam - elégedett büszkeséggel néztem az újjávarázsolt építményt, amely első, hogy úgy mondjam alkotó munkám volt ezen a fazendán, sőt Brazíliában. Majd egy világ omlott össze bennem, amikor néhány nap múltán, minden észlelhető ok nélkül, teljes szélcsendben az új gerenda hatalmas dörejjel - a cserepek nagy részét pozdorjává zúzva - kettétört. Ott álltam a romba dőlt pajta előtt és sejtelmem sem volt, hogy ez hogyan történhetett, hiszen számításaimban nem találtam hibát. Ekkor szólalt meg Eusebió: „A fa jó volt." Én: „Akkor miért tört el?" „Mert rosszkor vágtuk ki." „Hogy hogy rosszkor?" „Rossz volt a hold állása." Erre a magyarázatra elakadt a szavam, az én magyaróvári tudásom csődöt mondott. A ,jó pap is holtig tanul" alapján szabad kezet adtam az öreg négernek, azt tesz amit akar, csak a pajta álljon minél előbb. Eusebió ezután, egy számomra enyhén szólva silánynak tűnő, vékonyka fát vágatott ki, de bevárva a holdnak azt az állását, amely szerinte megfelelő volt. Nem kis meglepetésemre a munka most Eusebió irányítása mellett, erős ellentétben az előző, kudarcba fulladt vállalkozásunkkal, csigalassúsággal haladt. Rövidesen ez a rejtély is megfejtődött. A korábbi, nagy sietség egyetlen oka az volt, hogy az emberek tudták, hogy a helytelen holdállásnál kivágott fa miatt a pajta tetején veszélyben forog-